Jelenleg évente átlagosan 74 enyhe napunk van, ez nagyjából az év napjainak 20 százaléka. A jövőben viszont Észak-Európában, Kanadában és Oroszországban enyhébbek lesznek a telek, noha a kellemes hőmérsékletű napok évenkénti száma a világon csökken - állapította meg a Climate Change szaklap friss számában megjelent tanulmány. Az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Hivatal ( NOAA ) és a Princeton Egyetem munkatársaiból álló kutatócsoport a globális felmelegedés középtávú előrejelzésein alapuló modelleket használva számította ki, hogy évente tízzel kevesebb lesz az enyhe napok száma 2100-re, a regionális különbségek azonban jelentősek lesznek.
"A kellemes napok számának legnagyobb csökkenését a trópusokon és a szubtrópusokon látjuk, a közepes hosszúsági körökön kis növekedésükkel számolhatunk" - írták a kutatók. A globális felmelegedés legnagyobb győztese Kanada és az Egyesült Államok jó része, Észak-Európa, Kína és Oroszország egyes vidékei, Dél-Amerikában Patagónia, Tasmánia, valamint Új-Zéland. "A szerencsés vidékek közül lesz néhány, ahol a kellemes napok száma csökken a forró és nedves nyarak idején, ám több lesz belőlük ősszel, télen és tavasszal, ahogy a telek melegednek és az átmeneti évszakok egyre tovább tartanak" - olvasható a kutatók közleményében.
A klímaváltozás is a szegényeket húzza
A legtöbb kellemes hőmérsékletű napot, évente 15-50-et Afrika, Ázsia és Latin-Amerikai lakói veszíthetik. A csökkenés komolyan befolyásolhatja a lakosság egészségét , mivel ezek az enyhe napok némi szünetet jelenthetnek a forró nyarak hosszú hőhullámai között.
A tanulmányhoz kiválasztottak 40 várost, hogy rajtuk keresztül mutassák be a század végére várható változásokat. A legnagyobb vesztes Lima lehet, lakosainak az év jelenlegi 326 enyhe napjából 114-ről kell lemondaniuk. Dakar a 171-ből 57-et veszíthet, Mumbai a jelenlegi 82 több mint felét, 44-et, Miami 97 ideális hőmérsékletű napjából 28-nak inthet búcsút.
A kiválasztott városok közöl a legnagyobb győztes London, amelyik évente átlagosan 24-gyel több kellemes napot élvezhet, ezt követi Amsterdam, a chilei Puerto Montt és Melbourne, mindegyikük évi 24 napos növekedést élvezhet, utánuk következik Katmandu 18-cal. Rövid távon, 2035-ig azonban évente átlagosan négy enyhe nappal kevesebb lesz a kutatócsoport szerint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kevesebb kellemes nap
Karin van der Wiel, a Princeton tudósa kiemelte, hogy az eddigi klímamodelles előrejelzések a szélsőséges időjárási események, a hurrikánok, hőhullámok, aszályok és árvizek gyakoribbá válására helyezték a hangsúlyt, az ő kutatásuk az első, amelyik egy lényegesen több embert érintő jelenséggel, a kellemes idővel foglalkozik. "Sokkal nehezebb az extrém időjárást elképzelni, mert valószínű, hogy az életben egyszer él át ilyet az ember" - magyarázta van der Wiel. Tanulmányukban az enyhe idő alatt olyat értenek, ami se túl meleg, se túl hideg és nem is túl nedves vagy esős.
A kevesebb kellemes nap kevesebb turistát, kinti sportot vagy más szabadtéri tevékenységet, pikniket, esküvőt, zenei fesztivált jelenthet a kutatók szerint, de befolyásolhatja az építkezéseket, valamint a légi és közúti közlekedést. Másfelől az enyhe napok növekedésének nyerteseinek azzal is számolniuk kell, hogy a jobb idő miatt több lesz a szúnyog és más, fertőzéssel fenyegető rovar is.
A NOAA, az amerikai űrkutatási hivatal ( NASA ) és a brit meteorológiai hivatal szerdai jelentése alapján 2016 volt a legmelegebb év a rendszeres mérések 1880-as kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet elérte a 14,84 Celsius-fokot, ami 0,94 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál, ezzel három egymást követő évben mértek globális átlaghőmérsékleti rekordot.
Forrás: MTI
Legjobban: