Messze van még Európa
Mielőtt legyintene, mondván, "már megint a kutyagumival foglalkoznak, pedig jócskán van ennél fontosabb problémánk", ismerjen meg néhány adatot, amelyből kiderül, mennyire jelentős népegészségügyi kérdésről van szó. Magyarországon mintegy kétmillió kutya él, ebből kétszázezer Budapesten. Csak a fővárosban naponta 40-60 tonnányi kutyaürülék (évente több mint húszezer tonna!) keletkezik, amelynek nagy része nem kerül be a szemétbe, hanem ottmarad a keletkezési helyén, vagyis a közterületek, parkok talaját szennyezi. A magyar kutyatartás kultúrája ugyanis jelentősen elmarad a fejlett európai országokétól: nálunk még meg is mosolyogják, ha valaki kis lapátkával, zacskóval a kezében viszi sétálni a kutyáját, hogy a "produktumot" azon melegében felszedje és szemétbe helyezze utána, pedig ennek kellene a legtermészetesebbnek lennie.
Kennelben élünk magunk is?
A kutyaürülékkel (eufemisztikus nevén a kutyagumival) nem az a legnagyobb baj, hogy kellemetlen szagot áraszt és gusztustalan látvány, de még csak nem is az, esetleg belelépünk és csak nehezen tudjuk letisztítani a cipőnk talpáról, hanem hogy számos különböző, súlyosan egészségkárosító fertőzés, parazita veszélyét hordozza magában. Ráadásul nemcsak friss állapotában, hanem már szétporladva, a talajban eloszlódva is hosszú évekig képes fertőzni. A keletkezett kutyaürülék irdatlan mennyiségét, a járdák, parkok, zöldterületek állapotát figyelembe véve nem járunk messze az igazságtól, ha kimondjuk: gyakorlatilag Budapest egész talaját vékony rétegű kutyapiszok fedi, majdnem úgy, mintha mi magunk is egy ritkán takarított kutya kennelben élnénk. Ennek a féregpetéket is tartalmazó porából kavar fel a szél, ezt hozzuk fel lakásainkba a cipőnk talpán - nem árt hát tudni, milyen veszélyekkel járhat mindez az egészségünkre.
Elhanyagolt veszélyforrás: a zoonózisok
A zoonózisok a paraziták okozta, állatról emberre terjedő betegségek. A WHO 150 ilyet tart nyilván, ezek egy része a mérsékelt éghajlati övön is elterjedt. Az állattól "átvehető" kórokozók között vannak vírusok, baktériumok, gombák is, de ez alkalommal maradjunk csak a bélsárral terjesztett zoonózisok, a paraziták, bélférgek ismertetésénél - ez is ijesztően széles kör. Ezek nemcsak az állattartókat veszélyeztetik, hanem mindenkit, aki a fertőzött állat nyálával, ürülékével, húsával érintkezik. Paraziták "gazdaállata" egyformán lehet vadon élő és házi állat, nagyvad és kisállat, madár vagy éppen rágcsáló is.
Külön biztonsági intézkedés, oltás, féregtelenítés stb. nélkül a házi kedvencek is lehetnek fertőzöttek, sőt, többnyire azok is, ha nem teszünk ellene: felmérések szerint bizonyos parazitákkal való fertőzöttség gyakorisági aránya közelít a száz százalékhoz. Ezt a problémát azért sem ismerik, vagy azért nem veszik elég komolyan az állattartók, mert a legtöbb esetben a paraziták, például a bélférgek jelenléte az állat szervezetében (különösen a húsevők, mint a kutya, macska esetében) nem jár tünetekkel, gondot inkább csak akkor okoz, ha egy nem "specifikus" gazdába, történetesen emberi szervezetbe kerül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Férgek a bélrendszerben
A bélférgek közül legjelentősebbek az orsóférgek (közöttük a gyakori Toxocara canis, a kutya orsóféreg) és a galandférgek, mint például az uborkamagképű galandféreg (Dipylidiosis) és a háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus). A bélférgek egy részének a legfontosabb terjesztői az állatokon élősködő bolhák, így megtalálhatók a bolhászkodó állat nyálában, a szőrén is, a legjellemzőbb pedig, hogy a férgek petéi az állat ürülékével kerülnek ki a szabadba. A jól tartott, gondosan kezelt házi kedvencek, ha a bolhátlanításukról, rendszeres féregtelenítésükről a gazdájuk gondoskodik, veszélytelenek, de ennek az odafigyelésnek, védelemnek folyamatosnak kell lennie, hiszen a szabadba kijáró kutyaállatok a talajból újra meg újra fertőződhetnek más, nem kezelt, vagy kóbor állatok által ürüléke által terjesztett parazitákkal. A féregpeték ugyanis évekig életképesek maradhatnak a talajban.
Fertőzöttség: változatos tünetek
A kutya orsóféreg, a Toxocara canis lárvája számos megbetegedés okozója lehet, amely igen változatos tünetek formájában jelentkezik, például hasfájás, hányinger, hányás, étvágytalanság, levertség, fejfájás, figyelemzavar, a koncentráló-képesség hanyatlása, bőrkiütés, enyhe köhögés, láz is. Általában, mivel a bélférgek lárvája vándorol a szervezetben, számos szervet megbetegíthet, az arra a szervre jellemző tüneteket okozva. Így például az ismeretlen bőrelváltozások okait kutatva is érdemes gondolni a lárvafertőzés lehetőségére, de légúti, asztmás jellegű tünetek, légzési nehezítettség hátterében is meghúzódhat a vándorló lárva okozta gyulladás. Arra meg kiváltképpen kevesen gondolnak, hogy epilepsziás rosszullétek, pszichiátriai problémák, látászavarok mögött is lehet bélféreg-fertőzés. Gyakorlatilag nincs olyan szervünk, amit a galandférgek, például a háromtagú galandféreg lárvája ne tudna megbetegíteni, különösen gyakori a máj és a tüdő érintettsége, ahol egy óriási, folyadékkal teli, vastag falú cisztát hoz létre, ami változó sebességgel növekedve hatalmas méreteket érhet el. Elhelyezkedésüknek megfelelően láz, rohamszerű köhögés, visszatérő köhögés, vérköpés és egyéb légúti panasz formájában megjelenhetnek a tünetek.
Védekezési módok
Ez is érdekelhet
Mindezen veszélyek ellen a legtöbbet a kulturált állattartással és a személyes higiéniával lehet tenni. A kutyafuttatókban, parkokban, egyéb köztereken a tulajdonosoknak zacskóba kellene gyűjteniük kutyáik ürülékét. Legjobb lenne a kutyaürüléknek a veszélyes hulladékként való, szelektív összegyűjtése, mivel ennek legbiztonságosabb ártalmatlanítása az égetés. A kölyökkutyák és a felnőtt állatok rendszeres féregtelenítése mellett a legfontosabb az állatokkal bármilyen módon kapcsolatba kerülők személyes higiéniája, amelyre kora gyermekkortól nevelni kellene a kicsiket. Az étkezés előtti kézmosás szokása alapvető, de ugyanilyen fontos a hazaérkezés után közvetlenül kezet mosni, a kinti talajjal szennyezett cipőt az előszobában levenni. Természetesnek kellene lennie, hogy senki ne egyen mosatlan zöldséget, gyümölcsöt, hiszen ezek is érintkezhettek talajjal. Az állat puszilgatásáról, az ágyba való beengedéséről is mindenképpen jó lenne leszoktatni a gyerekeket.
Legjobban: