A kórházi takarítás és fertőtlenítés szabályait egy 400 oldalas kötet taglalja, amit egyszerűen csak sárga könyvként szokás emlegetni. Azonban az ebben foglaltakról sok egészségügyi dolgozó és vezető egyáltalán nem tud. Holott ez az alap, ezt kéne betartani, de sok helyen figyelembe se veszik. Ebből a szempontból nem feltétlenül jobb a helyzet a fővárosban sem, mint vidéken.
Több ezres hiány takarítókból
Az előírások igen szigorúak, azok szerint sem a mopot a vödörbe visszamártó takarító látványa, sem a folyosókon terjengő hipószag nem megengedett az egészségügyi intézményekben. A visszamártás ugyanis az olyan fertőzések továbbterjedését segíti elő, mint a calicivírus vagy az MRSA, míg a hipó alapanyagául szolgáló klór irritálja a betegek legyengült immunrendszerét , továbbá tönkreteszi a kórházakban gyakori műanyag padlót is.
Több ezer takarító hiányzik a rendszerből, a szemléletváltás pedig nem csak pénz kérdése.
Íme, néhány fontos előírás a sárga könyvből:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
-˙Naponta minden mopot, törlőkendőt és a takarítószemélyzet védőruháit fertőtlenítő mosodába kell adni.
- Más-más színű törlőkendővel kell takarítani a bútorokat és eszközöket, a csempét, a fekáliával szennyezett területeket, továbbá a fertőző betegek környezetét, a műtőket és a fehér konyhai berendezéseket.
- Egy moppal 10-15, egy törlőkendővel 20-30 négyzetmétert lehet letakarítani fertőtlenítő mosás nélkül.
- Kórházakban tilos a száraz takarítás, így a porszívózás és a felsöprés. A takarítókocsikon ennek megfelelően nem lehetne sem lapátot, sem partvist, sem kefét tárolni.
Ez is érdekelhet
- Lennie kell ugyanakkor a takarítókocsin zárható fedelű kukazsáknak. A hulladékot azonban nem lehet ömlesztve gyűjteni.
Legjobban: