A leggyakrabban említett szimptómák között szerepel a fáradtság, a légszomj, a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) - írták a kutatók a Natural Medicine folyóiratban hétfőn publikált tanulmányban. A kutatás szerzői szerint az adatok arra utalnak, hogy a COVID-19 hosszú távú következményeivel kapcsolatos egészségügyi vészhelyzetet alulértékelik, a kormányoknak alaposabban meg kell vizsgálniuk, és meg kell találniuk a kezelés módját.
A jéghegy csúcsa
Kartik Sehgal, a bostoni Dana-Farber Rákintézet onkológusa, a tanulmány szerzője az AFP-nek arról beszélt, hogy globálisan milliókat fertőzött meg a koronavírus (SARS-CoV-2), és ennek a páciensek fizikai, kognitív és mentális állapotára gyakorolt egészségügyi hatásait még vizsgálni kell. "Lehet, hogy még csak a jéghegy csúcsát látjuk" - figyelmeztetett a kutató. A COVID-19 súlyos eseteinél gyakori, hogy hosszú ideig fennmaradnak a légzési problémák, ugyanakkor tanulmányok igazolják azt is, hogy a vírus más szerveket is megtámad, és ez különféle szövődményekhez vezet, köztük szív- és érrendszeri megbetegedéshez és krónikus gyulladáshoz - áll az elemzésben.
Sehgal és kollégái kilenc európai, amerikai és kínai hosszú távú tanulmányt elemeztek, és megállapították, hogy számos páciensnél jelentkeztek különféle szervi megbetegedések hónapokkal a kórházból történt elbocsátásuk után. Összességében a tanulmányokban szereplő páciensek 30 százalékánál jelentkezett legalább egy olyan szimptóma, mint a fáradtság, a légszomj vagy valamilyen mentális probléma. Egy olaszországi tanulmányban, amely 143 beteg esetét vizsgálta, a kutatók azt írták, hogy a páciensek csaknem 90 százalékánál lépett fel valamilyen elhúzódó tünettel járó szövődmény hatvan nappal a koronavírus-fertőzés kezdete után.
Fáradtság, hajhullás és depresszió
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A leggyakoribb tünetek között volt a fáradtság (53,1 százalék), a légszomj (43,4 százalék), az ízületi fájdalom (27,3 százalék) és a mellkasi fájdalom (21,7 százalék). A páciensek több mint fele szenvedett egyszerre több tünettől két hónappal a kórház elhagyása után. Három tanulmány, amely francia, brit és kínai kutatások alapján készült, azt mutatta, hogy a betegek 25-30 százalékánál alvási zavarok léptek fel hetekkel a COVID-19-ből való felépülésük után. Több tanulmány alapján az is kiderült, hogy a betegek 20 százaléka hajhullásról is beszámolt.
A betegség mentális egészséggel kapcsolatos szövődményei ugyancsak aggasztóak. Olaszországban 402 felgyógyultból a kórházba kerülésük után egy hónappal 56 százaléknál igazoltak a vizsgálatok valamilyen pszichiátriai problémát, köztük poszttraumás stresszt, depressziót vagy szorongást. A tanulmány szerzői szerint a betegek mintegy 30 százalékánál alakul ki poszttraumás stressz szindróma , miután kórházba kerülnek COVID-19-cel.
A kutatók szerint fontos, hogy a betegség fizikai és mentális szövődményeit egyaránt vizsgálják. Emellett további hosszú távú kutatásokra van szükség a COVID-19 következményeinek feltárására, valamint ki kell szélesíteni a betegség elhúzódó szövődményeitől szenvedő páciensek klinikai ellátórendszerét. Sehgal hangsúlyozta: tanulmányuk remélhetőleg világosan rámutatott, hogy a COVID-19 túlélése nem feltétlenül kielégítő egészségügyi eredmény. "Miközben a halálozás elkerülése a legfontosabb cél marad, az is nagyon fontos, hogy felismerjük, a COVID-19 sok szervet betegít meg" - mondta, majd hozzátette: a páciensek a kórházból történt elbocsátásuk után továbbra is orvosi segítségre szorulnak, és ez három-négy hét elteltével sem szűnik meg feltétlenül.
Az oltás lehet a megoldás a hosszú COVID tüneteire? Olvassa el a témában írt korábbi cikkünket ide kattintva .
Legjobban: