Az angol tiszti főorvos szerint a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások túl gyors ütemű feloldása a fertőzöttek számának újbóli megugrásához vezethet, és ez óhatatlanul növelné a halálozások számát is. Chris Whitty professzor, aki a londoni alsóház tudományos és technológiai bizottságának keddi meghallgatásán vett részt, kijelentette: biztos, hogy a nagy-britanniai oltási kampánynak köszönhetően a koronavírus-fertőzéses esetek számához viszonyított halálozási ráta meredek csökkenésnek indul, de irreális lenne arra számítani, hogy egészen nulláig csökken.
Még távol a kellő átoltottság
A modellszámításokból levezethető összes szimulációs forgatókönyvben az szerepel, hogy nagyon hirtelen nyitás esetén a fertőzöttek számának komoly mértékű megugrásával kellene számolni, olyan időszakban, amikor sokan még mindig védtelenek a koronavírus ellen - mondta az angliai tiszti főorvos. Hozzátette: a modellszámítások azt valószínűsítik, hogy a fokozatos nyitás után is lesz még fertőzési hullám, remélhetőleg nem a közeljövőben, de a nyár végén vagy az őszi-téli időszakban, és "ez meg fogja találni" például azokat, akik nem adatták be maguknak a koronavírus elleni oltást. "Lesznek köztük, akik kórházba kerülnek, sajnos lesznek köztük, akik meghalnak" - fogalmazott az angliai tiszti főorvos.
Elmondta: a számítási modellekre épülő becslések alapján fokozatos nyitás esetén is hozzávetőleg 30 ezer további halálesettel lehet számolni 2022 nyaráig az Egyesült Királyságban.
Whitty professzor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jóllehet a koronavírus-járvány okozta halálozások pontos számát lehetetlen prognosztizálni, az biztosra vehető, hogy a halálos áldozatok száma a továbbiakban meg sem közelíti az elmúlt egy évben COVID-19 betegségben elhunytak számát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint az Egyesült Királyságban tavaly március óta több mint 120 ezren haltak meg a koronavírus-fertőzés okozta COVID-19 betegség miatt. A brit kormány a múlt hónap végén ismertette a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó korlátozások lépésenkénti enyhítésére, a gazdaság és a társadalmi élet újraindítására kidolgozott, négy nyitási szakaszból álló intézkedési tervét. E menetrend öthetente számol a korlátozások újabb és újabb, egyre szélesebb körű enyhítésével, és minden feltétel teljesülése esetén június 21-re irányozza elő az összes korlátozás feloldását.
A nyitási program első komoly lépéseként hétfőn, kéthavi távoktatás után megindulhatott a tanítás az összes angliai általános és középiskolában. A keddi alsóházi meghallgatáson Chris Whitty elmondta: minden egyes nyitási lépés után három-négy hétbe telik, mire a korlátozás enyhítésének járványügyi hatásait a szakértők megfelelően értékelni tudják, és a kormány mindig legalább egy héttel előre be akarja jelenteni, ha bármilyen okból módosítani kell a nyitási menetrendet. Ezért született az a döntés, hogy az egyes enyhítési lépések között öt hét szünetet kell tartani - mondta az angliai tiszti főorvos.
Ugyanezen a bizottsági meghallgatáson Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója kijelentette: bizonyos járványellenes intézkedéseket várhatóan fenn kell tartani, de a következő tél járványszempontból már nem olyan lesz, mint amilyen a mostani volt.
Legjobban: