A 33 éves Lauren Nichols majdnem áldozatul esett a koronavírus-járványnak. De nem a fertőzés miatt került veszélybe az élete, noha súlyos tünetekkel küzdött. A bűntudat, hogy míg mások belehaltak a SARS-CoV-2 okozta megbetegedésbe, ő túlélte, mentálisan annyira kikészítette, hogy tavaly márciusban kis híján öngyilkosságot követett el. A jelenség veszélyeire hívja fel a figyelmet témával foglalkozó cikkében a vox.com.
Nichols a lapnak elmondta: a mai napig nem tudja elviselni a gondolatot, hogy talán mástól vette el a gyógyulás lehetőségét, amikor betegsége miatt orvosi ellátást vett igénybe. Az segített neki leküzdeni öngyilkos gondolatait, hogy belépett egy támogató csoportba, ahol mentálhigiénés szakemberekkel beszélgetve felismerte, hogy nem tudja kontrollálni az események alakulását, nem tudja befolyásolni, ki gyógyul meg, és kinek nem sikerül. Mert ebben a helyzetben - mint sok másikban - nincs olyan, hogy "ha másképp alakultak volna a dolgok".
A túlélők bűntudata mindenkinél másképp jelentkezhet
Ez egy formálisan diagnosztizálható állapot: a meghatározására irányuló definíciók és értelmezések eltérőek lehetnek. Pszichiáterek szerint olyan embercsoportokat érinthet, akik túléltek egy traumatikus eseményt - legyen szó háborúról, természeti katasztrófáról, merényletről vagy súlyos betegségről -, és ezután mély bűntudatot éreznek, ami elsősorban azon alapul, hogy ők életben vannak, mások viszont meghaltak, és ha minden másképp történt volna, talán mindenki túlélte volna.
"Ennek gyakran egyéb pszichés hozadékai vannak: az érintettek szoronghatnak, elveszíthetik életkedvüket, társadalmilag elszigetelhetik magukat a többiektől, megkérdőjelezhetik saját értékeiket, úgy érezhetik, hogy valamit rosszul csináltak" - magyarázta a vox.com-nak Nadine Kaslow, az Emory Egyetem Orvostudományi Karának pszichiátriai és viselkedéstudományokkal foglalkozó professzora. A rossz mentális állapotnak fizikai velejárói is lehetnek az álmatlanságtól kezdve a rémálmokon át a fej- és gyomorfájásig. "Ezek az emberek sokszor úgy érzik, mintha szétszakadnának belül" - érzékeltette Kaslow. Szélsőséges esetekben mindez súlyos depresszióhoz, poszttraumás stresszhez, vagy öngyilkos gondolatokhoz is vezethet. Bonyolítja a helyzetet, hogy sokan csendben szenvednek, nem kérnek segítséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit hagy még maga után a COVID-19-járvány?
A traumatikus eseményeket átélő emberek körülbelül 10-20 százaléka küzd tartós mentális problémákkal, amelybe beletartozik a túlélők bűntudata is - ismertette Mary-Frances O'Connor, az Arizonai Egyetem pszichológiai karának docense. Ő arra számít, hogy ez az arány hasonlóan alakul majd a COVID-19-járványt átélő/túlélő emberek esetében is, bár mint mondja, még nagyon "az elején járunk", és egyelőre nincs túl sok ezzel kapcsolatos adat. De figyelembe véve, hányan betegedtek és haltak meg eddig világszerte - előbbiek száma meghaladja a 121 milliót, a halottak száma pedig a 2,7 milliót közelíti - milliókat érinthet majd ez az állapot - prognosztizálta O'Connor.
És ami még ennél is riasztóbb: szakemberek szerint aki nem esett át a koronavírus-fertőzésen, az sem biztos, hogy elkerülheti a túlélők bűntudatával járó szenvedést. "Hogy ezt valaki átélje, nem kell feltétlenül megtapasztalnia a betegséget" - hívta fel rá a figyelmet Abigail Nathanson gyászra és krónikus betegségekre szakosodott pszichoterapeuta. Ők gyakran a kiszolgáltatottság érzésébe betegszenek bele. Hogy azt gondolják, velük is megtörténhetett volna. Sokan megtapasztalják a bűntudatnak ezt a fajtáját, de nem ismerik fel, nem beszélnek róla és ezért segítséget sem kérnek, ami megnehezíti a gyógyulásukat - tette hozzá Nathanson.
Kik lehetnek érintettek?
A túlélők bűntudatát Nathanson szerint elsősorban azok tapasztalják meg nagyobb eséllyel, akik hajlamosak mások igényeinek megfelelni. A bűntudatot egyébként számos körülmény kiválthatja: például, ha valaki megtudja, hogy akaratlanul megfertőzte a betegségben elhunyt rokonát. (Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ilyen esetben a túlélőknek általában nem volt módjuk megtudni, hogy fertőzőek-e, vagyis nem direkt adták át a vírust, ezért nem szabad magukat hibáztatniuk.)
Néhányan - például az orvosok vagy ápolók - a frontvonalban dolgozva tapasztalják meg a járvány pusztító hatásait, és a sok súlyos állapotú beteg és halott miatt szintén bűntudattal küzdenek. Akkor is, ha erejükön felül teljesítenek minden nap. De bűntudatot okozhat a tehetetlenség érzése is: ha valaki fél évig otthon lábadozik a betegség után - és ezt kiváltságként éli meg -, miközben arra gondol, hogy mások ugyanezt nem tehetik meg. De azokat is gyötörheti bűntudat, akik meg tudták tartani a munkájukat, elkerülték a megfertőződést, vagy már megkapták a koronavírus elleni védőoltást . És a sort még lehetne folytatni.
Ez is érdekelhet
Szakemberek szerint az a legfontosabb, hogyha valaki a fent leírtakat tapasztalja, vagy egyszerűen csak rosszul érzi magát lelkileg, keressen fel olyat, akiben megbízik - vagy mert átélt hasonlót, vagy mert közel áll hozzá, esetleg kívülálló, de jó hatással van rá -, és beszéljen neki a problémájáról. Senki ne féljen segítséget kérni, mert az az első lépés a gyógyulás felé.
Legjobban: