Fontos dologra hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyik közelmúltbeli Facebook-posztja. Mint írták, bár számos tévhit kering a gombákról, ezeknek nem szabad hinni, hiszen még ha egyes gombafajokra esetleg igazak is az állítások, a többségükre nem.
Ha bedőlsz a veszélyes hiedelmeknek, azzal súlyos mérgezést kockáztatsz. Érdemes tehát tisztában lenned az alábbiakkal.
Tévhit: a forrázás méregteleníteni a veszélyes gombákat
Nem igaz, hogy forrázással és a kalapbőr lehúzásával minden mérgező gomba ártalmatlanítható. A gyilkos galóca például biztosan megtartja a méreganyagát még a kalapbőr lehúzása és a leforrázás után is.
Tévhit: ha mérgező, akkor felvágva elszíneződik a húsa
Sokan úgy tartják, hogy csak az a gomba mérgező, amelynek húsa elszíneződik, ha felvágjuk. A gyilkos galóca húsa viszont például fehér marad még felszeletelés után is, így könnyen összetéveszthető egyes ehető gombákkal. Fontos tudni továbbá, hogy a tévhit ellenére a „csigarágott” és „kukacos” gomba is lehet mérgező.
Tévhit: csak akkor mérgező, ha megkékül
„Egyes vidékeken, ahol a lakosság csak vargányát gyűjt, az a téveszme alakult ki, hogy a mérgező gombák színt váltanak, megkékülnek. Ez a jel csak néhány tinóru gombára érvényes, mert három mérgező tinóru (farkastinóru, sátántinóru és kissé a kesernyés tinóru) valóban kékül. Kékül azonban sok jó, ehető tinóru is” – figyelmeztetett a Nébih.
Tévhit: mérgező gombák felismerhetők ízükről, szagukról és színükről
Ugyancsak elterjedt tévhit, hogy a mérgező gombákat könnyű felismerni csípős ízükről, rossz szagukról, illetve feltűnő, élénk színükről. A szakértők szerint ugyan valóban vannak olyan gombacsoportok – például a galamb- és a tejelőgombák –, ahol igaz, hogy a jó ízűek fogyaszthatók, a csípősek viszont megárthatnak, a többi gombacsoportra azonban már nem érvényes ez a megfigyelés. „Sem a gyilkos galóca, sem a többi veszélyes, mérgező gomba nem csípős, nem rossz szagú, nem élénk színű, sőt: gyakran jó ízű, bizalmat keltő” – emelték ki.
Legjobban: