A tüdőembólia tünetei általában nagyon hirtelen jelentkeznek, és közöttük találhatjuk a hirtelen szédülést, a véres váladék felköhögését, vagy a nehéz és fájdalmas légzést.
A tüdőembólia tünetei általában nagyon hirtelen jelentkeznek. Ezek közé tartozik a légszomj, a szapora lélegzetvétel, a lélegzetvételkor jelentkező mellkasi vagy hátközépi éles, szúró fájdalom, a köhögés, illetve a köhögéskor jelentkező véres köpet.
Mi történik tüdőembólia esetén?
Súlyos esetekben a fenti tüneteket kiegészítheti a cianózis, vagyis az ajkak és az ujjak kékes elszíneződése (mely a szövetek oxigénhiányos állapota miatt jelentkezik), az ájulás, illetve a keringési rendellenességek, így a szapora vagy szabálytalan szívverés. Sajnos, ebben az esetben már az újraélesztés, mesterséges légzés sem tud segíteni az érintetten.
A tüdőembólia leggyakrabban a lábban kialakuló mélyvénás trombózis következménye, szövődménye: a kórházi felvételre került betegek között a tüdőembólia kb. 1 százalékában fordul elő, azonban a gyakran váratlanul elhunyt esetek mintegy 5 százalékában igazolható a halál okaként tüdőembólia. Ezek miatt a tüdőembólia légzéssel, illetve keringéssel összefüggő tünetei mellett a "klasszikus" trombózis tünetei is jelentkezhetnek, mint a láb megdagadása, melegségérzete, kipirosodása.
Mitől függ a tüdőembólia tüneteinek súlyossága?
Nagy mértékben függ attól is, hogy mekkora a problémát okozó vérrög, illetve, hogy a tüdő ereinek melyik részén okoz elzáródást. A kisebb vérrögök, melyek inkább a tüdő keringésének perifériáján okoznak gondot, nem okoznak fulladást, légzési nehézséget vagy szívritmuszavart, viszont olyan mikroszkopikus sérüléseket igen, melyek nagy fájdalommal járhatnak.
A nagyobb vérrögök inkább a tüdő középső részén lévő erekben ágyazódhatnak be, és ott okozhatják a véráramlás akadályát. Ezek légzési nehézségeket, légszomjat, szívritmuszavart és szapora szívverést okozhatnak, ám általában nem járnak fájdalommal. Amennyiben a légszomj és a fájdalom együttesen jelentkezik, az azért lehet, mert egy nagyobb vérrög több kisebb rögre szakad szét, és ezek a vékonyabb, illetve vastagabb vérerekben egyaránt akadályt képeznek.
A mélyvénás trombózis diagnózisa az esetek felében nem állítható fel megnyugtatóan műszeres vizsgálat nélkül. A biztos kórismének azért van jelentősége, mert ha elnéznek, nem kezelnek egy mélyvénás trombózist, rettegett szövődményeként a tüdőembólia hirtelen halált is okozhat.
Tüdőembólia kezelése
Tüdőembólia esetén azonnal orvosi beavatkozásra van szükség: majdnem mindig szükség van oxigén adására is. A tüdőkeringési paraméterek stabilizálása béta adrenerg szerekkel sikerülhet. Természetesen mindezek mellett, azonnal meg kell kezdeni a vénás heparinkezelést, a további trombusképződés és embolizáció kivédésére. Később a szájon keresztül szedhető véralvadásgátlók (kumarinszármazékok) adására kell áttérni.