Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét. Szerinte sikeres volt a világ tizenkilenc legfejlettebb országa és az EU állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója, de hozzátette: egyáltalán nem volt könnyű megállapodásra jutni. Sajtóforrások szerint a delegációk az utolsó percekig dolgoztak a húszoldalas zárónyilatkozat végleges formáján.
A pandémia és a klímaválság felrázta a világot
A római kormányfő úgy vélte, hogy az utóbbi években kevéssé aktív G20-csoport hozzáállása hirtelen megváltozott, "mintha a pandémia, a klímaválság, valamint az általuk okozott társadalmi egyenlőtlenségek hatására tudatosodott, hogy a korszakváltó kihívásokkal nem lehet egyedül szembeszállni".
Draghi eredménynek nevezte, hogy a csúcs elfogadta azt a tudományos megállapítást, miszerint az évszázad feléig 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést, és hangsúlyozta a szénsemlegesség melletti elkötelezettséget. Elemzők figyelmeztettek arra, hogy annak pontos dátuma kimaradt a zárónyilatkozatból, de Mario Draghi kiemelte, hogy az évszázad közepére való általános utalás "konkrétabb bármilyen korábbi dokumentumban szereplő időpontnál". Hozzátette, a szén-dioxid-kibocsátás felszámolását 2050-re akarják elérni, de "nem hiszem, hogy ez sikerülni fog" - jelentette ki. Kiemelte, hogy a világ vezető országai évi százmilliárd dolláros támogatásról egyeztek meg, amivel a fejlődő országok klímapolitikáját segítik.
Mario Draghi azt mondta, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs nem váltotta be ígéreteit, mivel azóta a szén-dioxid-kibocsátás mértéke nőtt, főleg a koronavírus -járvány első hullámai után bekövetkezett termelési növekedés miatt. A miniszterelnök kifejtette, hogy Kína részéről nagyobb ellenállást várt, de Peking és Moszkva is elfogadta a 1,5 Celsius fokos határt, ami "nagy erőfeszítéseket követel". Hozzátette, hogy Kína gyártja a világ acéltermelésének majdnem felét szénenergia felhasználásával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hangoztatta, hogy mostantól a G20-t ismét közös ambíciók vezetik. "A fiatalok és az aktivisták cselekvésre buzdítanak, és ez a csúcstalálkozó tartalmas volt" - fogalmazott Mario Draghi a környezeti aktivista Greta Thunberg korábbi kijelentéseire utalva, aki szeptember végén Milánóban azt mondta, hogy a politikusok tettek helyett csak szónokolnak. Mario Draghi a csúcstalálkozó eredményei között említette a globális minimumadó bevezetéséről szóló megállapodást. Jelentősnek tartotta, hogy a csúcstalálkozón külön szekciót szenteltek az állami és a magánszektor közötti együttműködésnek hangoztatva, hogy "így lehet finanszírozni a klímaváltozás megfékezését". Sikernek tartotta az Egyesült Államok és az EU közötti acél- és alumíniumtermékek vámkötelessége enyhítéséről született megállapodást.
A globális járványintézkedések között Mario Draghi kiemelte a Kereskedelmi Világszervezet és a Európai Bizottság között induló együttműködést a fejlődő országokban tervezett vakcinagyártásról. Mario Draghi átadta a stafétát a G20 következő elnökének, Indonéziának. Sikert kívánt a Glasgow-ban kezdődő ENSZ-klímacsúcsnak egy vélve, hogy "még sok teendő van". A G20 politikusai vasárnap a római Trevi-kútnál kezdték a napot, ahol a hagyomány szerint aprópénzt dobtak be, hogy visszatérhessenek Rómába.
Legjobban: