A több mint 120 kutató részvételével készült jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy 2018-ban 296 ezer 65 év feletti ember halt meg idő előtt a hőséggel összefüggő okok miatt, ami 54 százalékos emelkedést jelent az elmúlt két évtizedben. A többi között a klíma-, a földrajz- és a gazdaságtudomány, valamint a közegészségügy területein végzett kutatások eredményeit összegző jelentés 43 globális mutatóra, köztük a fertőző betegségek megváltozott földrajzi terjedésére, az alacsony szénhidráttartalmú étrendek egészségre gyakorolt jótékony hatásaira, az éghajlatváltozás okozta népességmozgásokra és a hőséggel összefüggő halálozásokra fókuszál.
A szakemberek szerint azonnali intézkedések hiányában a klímaváltozás egészséget érintő hatásai súlyosbodni fognak. Kulcsfontosságú lenne a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás egyidejű, globálisan összehangolt kezelése, ami hármas győzelmet jelentene: jobb közegészségügyet, fenntarthatóbb gazdaságot és a környezet védelmét.
Az eddig mért öt legmelegebb évet 2015 óta jegyezték fel, 2020 pedig halad afelé, hogy az eddig mért legmelegebb vagy a második legmelegebb év legyen. A szélsőséges hőség tovább emelkedik a Föld minden régiójában, különösen súlyosan érintve az időseket, főleg Japánban, India északi részén, Kelet-Kínában és Közép-Európában. Noha a hőséggel összefüggő halálozást nem lehet közvetlenül az éghajlatváltozáshoz kötni, az emelkedő hőmérséklet és páratartalom miatt az ilyen halálesetek száma várhatóan tovább fog növekedni.
A klímaváltozás jelentős mértékben hozzájárul az aszályokhoz is. A jelentés szerint 2019-ben az 1950 és 2005 közötti átlaghoz képest több mint kétszer nagyobb földfelszíni területet érintettek a szokásosnál nagyobb számú aszályok. A szárazság és az egészség összefonódnak. Az aszály az ivóvízkészletek, a haszonállatok és a mezőgazdasági produktivitás csökkenését, valamint a bozóttüzek kockázatának növekedését eredményezheti. A legfontosabb élelmiszernövények globális terméspotenciálja 1,8-5,6 százalékkal csökkent 1981 és 2019 között. Egy korábban publikált ausztrál tanulmány szerint továbbá a szárazság a mentális egészséget is veszélyezteti. A jelentés szerint 2015 és 2019 között 128 országban növekedett a bozóttüzek fenyegetésének kitett emberek száma.
A tengerszint emelkedésének közvetlen és közvetett hatása is van az emberi egészségre. A jelenlegi népességadatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy ha 2100-ig egy méterrel emelkedne a globális tengerszint, az 145 millió emberre jelentene fenyegetést, míg 5-6 méternyi emelkedéskor - például a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása esetén - ez a szám 565 millióra ugrana.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: