Évről évre egyre korábban érjük el a túlfogyasztás világnapját. Idén július 28-ára esett, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználtuk a bolygó egy évnyi erőforrásait. (Csak összehasonlításképpen: 1970-ben még csak december 23-án léptük át a túlfogyasztás határát.) A mai fogyasztási kultúránk tehát egyre nagyobb teher a bolygónak. Ha pedig csak minket, magyarokat nézünk, még elkeserítőbb a helyzet: ha az egész világ úgy élne, mint mi, akkor csupán 5 hónapig tartana ki a Föld éves tartaléka.
<span>Fenntartható döntés: jó nekünk és a bolygónak is</span>
Azzal talán nem mondunk újat, hogy az egyik legnagyobb problémát a fenntarthatatlan élelmiszer-ellátási rendszer okozza. Korábbi cikkünkben már mi is adtunk tippeket – szakértők segítségével – ahhoz, hogy csökkenhessen az étkezéshez kapcsolódó pazarlás mértéke és a keletkező hulladék mennyisége. Most azonban nem erről az oldalról szeretnénk megvilágítani a túlfogyasztás és a környezetterhelés problémáját. „A táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználásunk, ami most a rezsicsökkentés korlátozása miatt is központi kérdés lett” – idézte Harmat Ádámot, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjét a WWF közelmúltban kiadott közleménye. Ha tehát most valóban elkezdünk odafigyelni arra, hogy tudatosabb fogyasztókká váljunk, azzal tulajdonképpen két legyet ütünk egy csapásra. „Ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is” – írták. Emellett az E.ON blogjának egyik cikke is arra hívta fel a figyelmet, hogy az energia előállításának óriási ökológiai lábnyoma van, az évről évre emelkedő áram-, gáz- és vízdíjak pedig egyre nagyobb terhet helyeznek a háztartások vállára – tehát mindenki érdekét szolgálná egy energiatakarékosabb életmód.
„Ha csak a rövid távú, önös érdekeimet nézem, akkor én azért tartom fontosnak a tudatos energiafelhasználást, mert sosem bántam, ha a tudatosság költségoptimalizálást von maga után. Márpedig a tudatos energiafelhasználásnak köszönhetően látványosan több pénz marad az ember pénztárcájában” – ezt már Kump Edina környezetkutató, a Körforrás alapítója és szakmai vezetője mondta a HáziPatika.com megkeresésére. „Ha pedig a hosszabb távú, kollektív érdekeket nézem, akkor a tudatos energiafelhasználás, a pazarlás csökkentése és a hatékonyság növelése szükséges ahhoz, hogy élhető jövőnk legyen, nemcsak nekünk, hanem az utánunk érkező generációknak is” – mutatott rá.
A szakértő szerint a rezsiárak növekedése arra fogja ösztönözni az embereket, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat, hogy mérsékelni tudják költségeiket. „ A Mavir adatai szerint máris elkezdtünk spórolni: július 1-je és 24-e között 4,6 százalékkal maradt el az ország áramfogyasztása a tavalyi hasonló időszakhoz képest. De talán érdekesebb és sokatmondóbb, hogy a rezsiköltségek emelésének kihirdetését (július 13.) követően hogyan alakult a fogyasztás mértéke: július 14-e és 24-e között 5,2 százalékkal csökkent a tavalyi időszakhoz képest” – ismertette Kump Edina.
<span>Már egy kis változtatásnak is óriási ereje lehet</span>
Fontos kiemelni, hogy az energiatakarékosabb életmódra való átállás nem feltétlenül jelent egyet lemondások, kényelmetlenségek és plusz beruházások sorozatával. Persze hosszabb távon kizárólag előnyünk származhat abból, ha például a tipikusan „áramzabáló” háztartási gépeinket kevesebbet fogyasztó darabokra cseréljük, de első lépésként bőven elég, ha kicsiben kezdjük: apróbb karbantartási munkákkal, illetve mindennapi szokásaink felülvizsgálatával és megváltoztatásával. Edina szerint már önmagában azzal, hogy elkezdünk másképpen viselkedni, akár 10-30 százalékos energia-megtakarítást érhetünk el.
Mutatjuk, hogyan csökkentsük a rezsit a régi lakásokban
A rezsicsökkentés részleges kivezetése a magyarországi ingatlanpiacon is jelentős átrendeződést hozhat. A hirdetésekben egyre több bérbeadó tünteti fel az energetikai besorolást, vagy az átlagos fűtés- és villanyszámlákat. Az Ingatlan.com szakértője szerint most sem késő korszerűsítésbe fogni, hiszen az ilyen befektetés már a következő egy-két évben megtérülhet.
Hogyan lehetünk takarékosabbak a konyhában?
A konyha egyike azoknak a helyiségeknek az otthonunkban, ahol a legtöbb időt töltjük – főleg most, amikor az élelmiszerek, szolgáltatások drágulása miatt mindenki igyekszik azzal tehermentesíteni a pénztárcáját, hogy rendelés helyett otthon főzi meg az ebédet, vacsorát. Közben ugyanakkor a rezsiárak is emelkedtek, így, ha nem figyelünk oda, spórolás helyett még többet fogunk költeni. Mutatjuk, hogyan működhetünk energiatakarékosan a konyhában!
Fűtési módok: van, ami veszélyes lehet
A rezsidíjak emelkedése miatt sok szó esik a különböző fűtési módokról, a kényszerhelyzet pedig veszélyes megoldásokra is ráveheti az embereket. Mit érdemes tudni az egyes technológiák egészségügyi hatásairól, beleértve a legújabb, legkorszerűbb megoldásokat is?
Miért ne fűtsük fel télen 26 fokosra a lakást?
Vannak, akik élőhelyük vagy lakásuk adottságai miatt egész évben kénytelenek az átlagosnál melegebb környezetben élni, míg mások kimondottan szeretik, ha télen is kellemes hőmérséklet uralkodik minden helyiségben, ezért a fűtési szezon kezdetével azonnal felcsavarják a termosztátot. Ez azonban anyagi-, klímavédelmi-, és egészségügyi szempontból sem szerencsés. Mutatjuk, miért érdemes visszavenni egy kicsit.
Konkrét példaként a szakértő megemlítette, hogy a világítással járó energiafogyasztást akár a tizedére is csökkenthetjük, ha LED-es izzókra váltunk. De hasonlóan látványos változást eredményezhet a rezsiszámláinkon az is, ha átgondoltabban fűtünk és mosunk. „Egy tipikus háztartás energiafogyasztásának körülbelül 75 százalékát teszi ki a fűtés, valamint a melegvíz előállítása. Ha csak egyetlen fokkal lejjebb vesszük a fűtést télen, azonnali 5 százalékos megtakarítást tudunk elérni, ami éves szinten 8-10 ezer forint körüli összeget jelent (a rezsicsökkentett árral számolva). Ha pedig eddig minden ruhát 60 Celsius-fokon mostunk, akkor a felére csökkenthetjük a mosógép fogyasztását azzal, hogy 40 fokra váltunk, ha pedig innentől 30 fokon mosunk, azzal máris csak a harmadát fogyasztja a mosógép” – sorolta tanácsait a környezetkutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Emellett az alábbi tippekkel is tovább csökkenthetjük háztartásunk energiafogyasztását:
- Kádfürdő helyett zuhanyozzunk!
- Fogmosás, borotválkozás, szappanozás, illetve samponozás ideje alatt ne folyassuk a vizet!
- A mosó- és mosogatógépet csak akkor indítsuk el, ha megtelt!
- Csak akkor kapcsoljunk villanyt, ha feltétlenül szükséges, és ha már nem tartózkodunk az adott helyiségben, kapcsoljuk le a világítást!
- A tévé, számítógép se menjen, ha nem nézzük/használjuk, és felejtsük el a stand-by módot!
- Télen vastag és hosszú függönyökkel, valamint a redőny leengedésével is csökkenthetjük az ablakokon kiszökő hő mennyiségét.
Az általunk megkérdezett környezetkutató szerint egyébként a legnagyobb energiapazarlás az, hogy a hazai épületállomány energetikailag igen korszerűtlen. Sok ház és lakás esetében már évek, évtizedek óta váratnak magukra az olyan, alapvető és nagyon is szükséges felújítások és korszerűsítések, mint például a hőszigetelés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es adatai szerint a lakott lakások csaknem 68 százaléka több mint 40 évvel ezelőtt épült.
Ez is érdekelhet
„Mindenki jól megfontolt érdeke lenne az épületállomány korszerűsítése, de ha csak a rezsiköltségeket nézzük, egy komplex felújításnak köszönhetően jellemzően 50-60 százalékkal csökkennének a rezsikiadások. Persze ehhez komolyabb beruházások szükségesek, amik nem feltétlenül oldhatóak meg önerőből, ezért érdemes keresni az állami támogatás lehetőségeit, pályázatokat. Ahhoz azonban sem támogatás, sem anyagi befektetés nem szükséges, hogy felülvizsgáljuk a hétköznapi energiafogyasztási szokásainkat és a felesleges pazarlást csökkentsük” – tette hozzá Kump Edina.
Legjobban: