A villanyautózásra sokáig a felső tízezer kiváltságaként tekintettek, 10-15 éve ugyanis még óriási különbség volt egy újonnan vásárolt elektromos, illetve belsőégésű motor hajtotta jármű ára között. A zöldszemlélet előretörése azonban az elektromos kocsik népszerűbbé válásával járt, de az európai politika is egyre jobban tereli az autógyártókat az alternatív hajtások irányába. Sorra jönnek ki az olcsóbb kategóriájú autók között is az elektromos változatok, és jól láthatóan itthon is megnőtt a kereslet irántuk. Megtörheti a lendületet azonban az energiaárak megugrása, illetve az, hogy az áramért a 210 kWh havi fogyasztás felett már csaknem kétszeres díjat, 70,1 forintot kell fizetni. Hogyha viszont utánaszámolunk, még mindig jobban járunk egy elektromos jármű fenntartásával – persze csak miután sikerült megfizetnünk a még mindig magas árát.
Miért pont most beszél mindenki a villanyautókról?
Az elektromos autó egyáltalán nem egy újkeletű koncepció, már az 1880-as évek végén elkészültek az első példányok, sőt a 20. század első éveiben a számuk meghaladta a benzinmotoros változatokét. A kor technológiájához viszonyítva a teljesítményük is lenyűgöző volt: amikor 1899-ben Camille Jenatzy belga mérnök La Jamais Contente (magyarra fordítva Az Örök Elégedetlen) nevű, elektromos koncepcióautója először lépte át a 100 km/H sebességet, ezzel új szárazföldi rekordot beállítva, úgy tűnt, a villanyautózás lendületét semmi nem törheti meg. Végül nem így történt, az olcsó olaj, néhány technológiai újítás (például az elektromos önindító és az autók futószalagos gyártási módszerének kidolgozása) és a gazdasági/politikai akarat sem ebbe az irányba terelte tovább az autógyártást, melynek eredményeképpen évtizedekig szinte teljesen lekerültek a tervezőasztalokról a villanyhajtású járművek.
Ugyan kisebb fellángolások és apró lépések a 20. század során is történtek a technológia fejlődésében, egy valódi, mindannyiunkat érintő válság kellett ahhoz, hogy a villanyautózás ismét reflektorfénybe kerüljön. Ez lett a klímaválság, amely a 2000-es évek közepétől egyre hangsúlyosabban megjelent a közbeszédben. A 2015-ben kirobbant emissziós botrány (amelyben kiderült, hogy több nagy gyártó is manipulálta a járművek károsanyag-kibocsátásának valós adatait) után az emberek szemében a dízelautók váltak a légszennyezés elsődleges bűnöseivé, és a társadalmi igény is megnőtt az elektromos alternatíva iránt. A nagy autógyártók számára a fenntarthatóság lett az új vezényszó, a flottákban pedig évről évre nagyobb arányt képviselnek az e-autók.
Az Európai Parlament idén nyáron megszavazta, hogy 2035-től már nem lehet belsőégésű motoros autókat árulni tagországainak területén. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezen év januárjától varázsütésre eltűnnek a benzinmotoros járművek az összes háztartásból, évtizedekben mérhető, lassú folyamat lesz, mire az utolsó rozsdamarta járművek is feladják a szolgálatot, és búcsút intenek a közlekedés egy dicsőséges, de fenntarthatatlan időszakának. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon regisztrált személyautók átlagéletkora jelenleg 15 év (és folyamatosan emelkedik), elég nagy a valószínűsége, hogy a hazai utakon még 2050 után is robognak majd hagyományos üzemanyaggal hajtott gépkocsik.
Hogyha a nyugaton, illetve elsősorban a skandináv országokban mért e-kocsi boomról távolról sem beszélhetünk, azért a villanyautók előretörése itthon is megfigyelhető. A Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint tavaly 71 százalékkal nőtt az elektromos autók száma Magyarországon, így jelenleg már több mint 21 540 tisztán elektromos autó közlekedik az ország útjain. Az idei évtől kibontakozó energiaválság, illetve az azzal járó gazdasági visszaesés azonban sokakat elbizonytalaníthat, hiszen ezek a személyautók nemcsak drágábbak a benzinmotoros változatoknál, de az otthoni töltésük is alaposan megpörgetheti a villanyórát.
Megéri most villanyautót vásárolni?
Mivel egy soktényezős egyenletről van szó (milyen az anyagi helyzetünk, használunk-e megújuló energiaforrásokat, mennyit utazunk, stb.), nehéz általános választ adni arra, megéri-e elektromos autót vásárolni. Elsődlegesen fontos tudni, hogy nem csupán egyfajta e-autó létezik, az elektromos hajtás sokféle módon kerülhet bele egy járműbe. Megkülönböztethetjük az alábbi kategóriákat.
„Itt van a szódabikarbóna, fogom, és kisikálom vele a kádat”
Az emberek többsége anyagilag rendkívül nehéz időszakon megy most keresztül: a rezsi- és az élelmiszerárak az egekben, és egyelőre azt sem tudni, mikor áll meg a drágulás. Érdemes tehát ott spórolni, ahol csak tudunk. Jó módszer lehet erre például az, ha a bolti tisztítószerek helyett házi készítésűeket használunk. A váltásnak ráadásul más, fontos előnyei is lehetnek azon kívül, hogy kíméljük a pénztárcánkat.
Egy családi nyaralás árát dobjuk a szemétbe
Európát egyre súlyosabb energia- és gazdasági válság sújtja, amelynek hatásai a mindennapi életünkben is mind erősebben érződnek. A mostani helyzetben különösen felértékelődik a pénzügyi tudatosság, így azok a megoldási lehetőségek, amelyek révén a háztartások mérsékelni tudják rendszeres kiadásaikat. E téren az élelmiszer-pazarlás visszafogása egy gyakran alábecsült vagy figyelmen kívül hagyott, valójában azonban igen kecsegtető lehetőség.
- Hibrid autók. Ezek elsődlegesen robbanómotoros járművek, melyekben a hajtást elektromotorok is segítik. Tölteni ezeket nem szükséges, az autók a fékezéskor keletkező energiát forgatják vissza az elektromotorok táplálására. Cserébe viszont ezek a járművek függnek a legnagyobb arányban a fosszilis üzemanyagoktól, a legtöbb hibrid autó maximum néhány kilométert képes elektromos hajtással megtenni, de sok esetében az elektromotor csak a gyorsításkor segít be.
- Plug-in hibrid autók. Ahogy a neve is mutatja, továbbra is hibrid megoldásról beszélünk, és az elektromotor még ez esetben is másodhegedűs szerepet tölt be. Ezeket az autókat időnként már tölteni kell az elektromos hálózatról, cserébe viszont a tisztán elektromosan megtehető hatótáv is megnő akár 50-60 kilométerre. Vannak emellett olyan hatótávnövelt elektromos változatok is, amelyeknél a hajtást már elsősorban elektromotorok biztosítják, a kisebb benzinmotor a támogatásra szolgál. Ezekkel már hosszabb távra is el lehet indulni (akár 150 kilométerre), hátrányuk ugyanakkor, hogy az elektromos és benzinmotoros változat műszaki problémáit is magukban hordozhatják, így karbantartásuk is költségesebb lehet, mint a tisztán elektromos változatoké.
- Tisztán elektromos hajtású autók. Az elektromos autózás kapcsán ezekre a járművekre asszociálhat a legtöbb ember, így a cikkünkben is elsősorban ezekre fókuszáltunk. Az autók aljába egy hatalmas akkumulátorpakk van beépítve, ami az energiát tárolja. Ennek az akkupakknak a kapacitásától függ, hogy az autó elsősorban városi használatra állítható be 50-100 kilométeres hatótávval, vagy akár külföldi utakra is alkalmazható, hiszen egy töltéssel akár 4-500 kilométer is megtehető vele.
Persze a legnagyobb különbséget az autó kezdeti vételára jelenti, főleg ha új járművet vásárolnánk. Az infláció ütemével együtt haladva mind az új, mind pedig a használt autók ára megemelkedett az utóbbi időszakban, jelentős különbség van ugyanakkor a hagyományos hajtású, illetve az elektromos autók között is. Újonnan vásárolva nagyon kevés elektromos autó marad 10-11 milliós határ alatt, ezek pedig általában rövid hatótávolsággal, elsősorban városi használatra korlátozódnak. Kétségtelenül nagyot emelkedett a hagyományos motorral hajtott új autók ára is, az 5-6 milliós ársávban ugyanakkor még így is számos alapfelszereltségű modell közül válogathatunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Drágább az áram, de a benzin is
A vásárlás mellett a másik fontos tényező a jármű fenntartása. A Vezess.hu számításai szerint egy teljesen elektromos autó töltése a használattól függően elérheti a havi 300 kWh fogyasztást is, amivel egy háztartás már anélkül is túllépi az átlagos fogyasztásnak megjelölt 210 kWh-t, hogy bármilyen más elektromos készüléket bekapcsolt volna. A rezsicsökkentés módosításáig ez töltési mennyiség nagyjából 11 400 forintba került havonta, ami egy átlagos benzines autó fogyasztásának töredéke. Hogyha ennek egy része túl is csúszik a hatósági áras szinten, még úgy is néhány ezer forinttal kell csak többet fizetni a töltésért, hiszen az áram ára „csak” a kétszeresére emelkedik a limit felett. Vagyis egy otthoni töltés így is megúszható 15-16 ezer forintból. Persze ennél jóval alacsonyabb összegből feltölthetjük az autónkat abban az esetben, ha hőszivattyú és más, megújuló energiát hasznosító berendezés is rendelkezésre áll, ezek használhatóságát ugyanakkor számos tényező limitálja (például az időjárás).
Persze az autót nem mindig tudjuk otthon tölteni, ez esetben az országszerte egyre jobban kiépülő elektromosautó-töltőhálózatok egyikét vehetjük igénybe. A Villanyautósok táblázata szerint ezeken a nyilvános töltőpontokon az otthoninál természetesen jóval drágábban vételezhetjük az áramot. Az elhelyezkedés, töltési sebesség és a szolgáltató díjazásának függvényében akár 150-160 forintot is elkérhetnek egy kWh-ért. Néhány üzlet parkolójában még továbbra is van lehetőség ingyenes töltésre, ezek viszont egyrészt rendkívül leterheltek, másrészt a számuk is várhatóan tovább csökken majd.
Hasonlítsuk össze az előbbieket egy fosszilis üzemanyaggal hajtott kocsi fogyasztásával. Évente átlagosan 15-20 ezer kilométert tesznek a hazai autókba, vagyis havi szinten alsó hangon is 1250 kilométert megyünk velük. A legtakarékosabb benzines kisautók is elfogyasztanak legalább 6, a dízelek pedig 4,5 litert 100 kilométeren. A benzines autókba így 75, a dízelekbe pedig 56,25 litert tankolunk havi szinten (hangsúlyozzuk, a legkisebb étvágyú autókkal számolunk), a cikk megírásakor pedig mindkét üzemanyagtípus hatósági ára 480 forintban van maximalizálva. Vagyis egy kisétkű autó hatósági áras üzemanyaggal való megtankolása is 36 ezer forintunkba kerül a benzines, illetve 27 ezer forintba a dízeles autósoknak.
Hogyha pedig a piaci árakat nézzük, egy hagyományos autó üzemeltetése még zsebbe nyúlósabb: a 95-ös benzin 695 forint/liter, a gázolaj pedig 821 forint/liter a cikk megírásakor. Ezekkel az árakkal kalkulálva a benzines autóba több mint 52 ezret, a dízelesbe pedig 46 ezer felett tankolunk.
Szervizköltségek: újabb pont a villanyautóknak
A fenntartás kapcsán fontos tényező a szervizköltség is, itt szintén sok érv szólhat a villanyautók mellett. Mivel jóval egyszerűbb konstrukciók, mint a benzinmotoros változatok, így összességében jóval kevesebb karbantartást is igényelnek. Egy belső égésű motor tömve van kopó-forgó alkatrészekkel, a dugattyúk és hengerek kopása, a vezérműszíj elhasználódása súlyos, több százezres szervizköltségeket eredményezhet, de még az ezek megelőzésére szolgáló szervízek is zsebbenyúlósak. Velük szemben a villanyautók kis túlzással egy felnagyított játékautónak tűnhetnek, hajtásláncuk gyakorlatilag elnyűhetetlen, a kopó alkatrészek is sokkal könnyebben cserélhetők és kevesebb is van belőlük. Jóval ritkábban kell cserélni fékbetéteket, féktárcsákat is az e-autókban a hagyományos hajtású járművekhez képest, és az évi 40-50 ezer forintos olajcseréket is elfelejthetjük.
Ez is érdekelhet
Bizonyos alkatrészeket persze a villanyautókban is szabályos időközönként kell cserélni (például a pollenszűrőket, vagy az elkopó gumiabroncsokat). A legtöbb problémát az elektromos változatokban az akkumulátorok elhasználódása jelenti, ezek ugyanis az évek alatt folyamatosan veszítenek hatékonyságukból, így összességében a villanyautók felhasználhatósága is folyamatosan romlik. Míg egy jól karbantartott benzin- vagy dízelautó tíz év után is nagyjából ugyanolyan hatótávval használható, ez az elektromos autókról már kevésbé mondható el, a használtpiacon így gyorsan zuhan az áruk is. Hogyha csak rövid időre tervezzük használni ezeket a járműveket, érdemes ezt is figyelembe venni vásárláskor.
Legjobban: