Méhlegelő: elvadult táj, vagy a jövőnk záloga?

A hazai méhlegelők megítélése eléggé vegyes: van, aki szerint csúnya és elhanyagolt hatást kelt, mások pedig ebben látják a jövőt. Egy új kutatás ökológiai szempontból vizsgálja hatékonyságukat, és megvannak az első eredmények.

Az úgynevezett beporzó szervezetek olyan állatok, amelyek elsősorban táplálkozásuk során virágról virágra szállítják a növények örökítőanyagát, így biztosítva szaporodásukat. Mára csak Magyarországon a háziméh mellett több mint 700 méhfaj, valamint lepkék, legyek, szúnyogok – összességében több ezer faj végzi ezt a munkát, ami a növények és az állatok számára is az életben maradás kulcsát jelenti. Az emberi tevékenység hatására azonban a beporzó szervezetek világszerte súlyos csapásokat szenvednek el, eltűnésük pedig beláthatatlan következményekkel járhat az egész földi ökoszisztémára, miközben a mezőgazdasági termelés is óriási veszélybe kerülhet – vetíti előre a 24.hu.

méhlegelő, rét, mező, virágok, méh
Méhlegelő,, kell-e, vagy sem? Fotó: Getty Images

Vannak ellenzők

A beporzók pusztulásának megakadályozása többszintű és összetett feladat, amelynek a laikusok számára talán legszembetűnőbb terepe az úgynevezett városi méhlegelők kialakítása. Észak-Amerika és Nyugat-Európa településein már egy-két évtizedes múltra tekint vissza a beporzók segítése, Magyarországon pedig élénk figyelem kísérte például a hivatalos budapesti méhlegelők kijelölését 2021-ben. Ezzel kisebb-nagyobb, kevésbé frekventált, kieső zöldterületeket ritkábban vagy egyáltalán nem kaszálnak, netán eleve olyan növényekkel vetik be, amelyek a vegetációs időszak során folyamatos táplálékot biztosítanak a beporzóknak. A túlnyomó többség elméletben egyetért a beporzók ily módon történő védelmével, nem sajnálja tőlük az emberi használatból amúgy is kieső zöld foltokat, ám a megvalósítás már sokaknak nem tetszik.

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói 2021 óta monitorozzák a méhlegelőket. "Nagyon az elején járunk, egyelőre az látszik, hogy ökológiai szempontból pozitív változások indultak be, az eredményeink pedig alapot adnak a módszer tökéletesítésére" – mondta el a 24.hu-nak Dr. Szigeti Viktor biológus. Az ÖK tudományos munkatársa, a kutatás vezetője szerint azonban ez egy többéves folyamat, mire ezeken a területeken beáll az egyensúly, és stabilan képesek lesznek fenntartani a beporzókat. Vagyis a természet magabiztosan teszi a dolgát, ha hagyják neki, ám ehhez idő kell.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +22 °C
Minimum: +10 °C

Sok napsütés valószínű kevés fátyol-, hazánk délnyugati, nyugati felén több gomolyfelhővel. Ez utóbbiakból délután néhol a Nyugat-Dunántúlon zápor sem kizárt. A keleti, északkeleti szél ismét több helyen megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 25 fok között várható. Késő estére 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Számottevő fronthatás most sem terheli a szervezetünket, ez pedig különösen jó hír a frontérzékenyeknek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra