Alábbi válogatásunkban azt gyűjtöttük össze, mit kell tennünk ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban elhalaszthassuk az Alzheimert és a demenciát.
Tartsuk frissen az agyunkat
A Neurology szaklapban nemrégiben publikált tanulmány szerint mintegy 15 százalékkal lassabban következik be a demenciához köthető agyi romlás, ha egész életünk során folyamatosan stimuláltuk agyunkat írással, olvasással és más szellemi tevékenységekkel, úgyhogy érdemes nemcsak testünkkel, hanem elménkkel is foglalkozni! Ez azért is hasznos, mert neuroplaszticitásunkat is fokozza: ez azt jelzi, hogy agyunkban milyen könnyen kapcsolódnak egymással az idegsejtek - minél gyakrabban és rendszeresebben történik meg ez, annál erősebb lesz a kapcsolat is. Ezt új élmények szerzésével és tanulással tudjuk fokozni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Maradjunk nyugodtak
A stressz közben termelődő hormonok kifejezetten rosszat tesznek agyi funkcióinknak. Az adrenalin és a kortizol normális esetben csak rövid ideig termelődik, viszont a hosszabb ideig tartó stressz közben termelődő mennyiség már rontja koncentrációnk mértékét. A túl sok kortizol ráadásul károsítja a hippokampuszt is, ami miatt tanulási, képességünk csökken és romlik a memóriánk. Nyugalmunk érdekében tehet, ha egyszerre egy dologra figyelünk csak és nem "multitaskolunk": bármennyire is azt hisszük, hogy képesek vagyunk egyszerre több dolgot végezni, ez csak ront a végeredményen.
Együnk felelősségteljesen
Svéd kutatók szerint sokkal jobban csökkenhet az életünk vége felé jelentkező Alzheimer vagy demencia esélye, ha napi 500 gramm gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk vegyesen. További tanulmányok arra is rámutatnak, hogy a sárgarépa, a káposztafélék, a citrusfélék, illetve a magas rosttartalmú kenyerek fogyasztása javítja a kognitív funkciókat. Egy oxfordi kutatás úgy véli, a mediterrán jellegű diéta kifejezetten hasznosnak számít, ha agyunk egészségéről van szó: az Alzheimer ellen védelmet nyújtanak az olajos magvak, az olívaolaj, a halak, a paradicsom és sötétzöld levelű zöldségek, főként, ha összességében étrendünkben kevesebb a vörös hús, a zsír és a vaj. A kutatók hozzátették: napi fél pohár bor, kis mennyiségű csokoládé és tetszőleges mennyiségű tea fogyasztása szintén javítja a kognitív funkciókat.
Az időskori betegségek elkerülhetők a megfelelő étrenddel
Szedjünk vitaminokat
Az oxfordi kutatócsoportban egyben arra is felfigyelt, hogy akiknek kevés B12-vitamin van a szervezetében, hatszor nagyobb eséllyel tapasztalja meg az időskori szellemi problémákat. Ezek ellen a kutatók javasolják a fokozott B12-vitamin-, illetve a folsavbevitelt: az előbbit a májban, halban, tojásban, tejben, joghurtokban, az utóbbit a májban, élesztőben, zöld levelű zöldségekben, okrában, lencsében, babban, banánban és eperben találhatjuk meg.
És sportoljunk is
Ez is érdekelhet
Ehhez pedig elég, ha heti háromszor legalább 45 percet sétálunk. Az edzés és a fizikai munka ugyanis a neuronjaink között jobb kapcsolatot létesít - emlékezőtehetségünk, képességeink pedig mind attól függnek, hogy neuronjaink milyen jól képesek kapcsolódni egymással.
Legjobban: