Kenneth Shizuoka egy tinédzser New Yorkból. Nagyapja egyike azon 5,2 millió amerikainak, akik Alzheimer-kórosak és egy azon 65 százalékából akik képesek elmenni otthonról az éjszaka kellős közepén.
Idősen, zavarodottan csatangolni éjszaka egyedül a városban, nem életbiztosítás - gyakran végződhetnek az ilyen esetek sérüléssel vagy akár halálesettel is.
A kórkép klinikai és patológiai jellemzőit elsőként 1906-ban Alois Alzheimer ismertette. A leírójáról elnevezett betegség a demenciák, azaz elbutulással járó tünetegyüttesek leggyakoribb (50-70%) oka. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, pszichés és viselkedési tünetekkel járó, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás. Tudjon meg többet, kattintson! Kenneth Shizuoka ezen félelmei miatt kezdett el 2012-ben egy olyan gépen gondolkodni, ami megmenthetné nagyapját az ilyen történésektől. A legegyszerűbb ötlet a leggyakorlatiasabb, úgy tűnik: a bombabiztos megoldás egy lábra szerelhető nyomásérzékelő lett. Amikor Kenneth nagyapja felébred és kikel az ágyból, a lábára szerelt nyomásérzékelő Bluetoothon keresztül küld egy jelet felesége telefonjára. Hat hónapnyi folyamatos tesztelés során nagyapja összes ágyból kikelését sikerült "elkapni", egyetlen téves jelzés nélkül.
A Hordozható szenzorok: Új egészségügyi megoldás az öregedő társadalom számára névre keresztelt projektjével 15 évesen lett dobogós az idei Google Science Fair megmérettetésén. Ugyan Kenneth nem lett első helyezett életkori kategóriájában, a Scientific American Science in Action Award kategóriában első helyezett lett: ezt a díjat azon projektekre osztják ki, amelyek egészségügyi, környezetbeli vagy erőforrásokkal kapcsolatos problémákat old meg.
Mindezek mellett 50 ezer dollár támogatást kapott, hogy tervét megfelelő módon kidolgozhassa és egy évnyi mentori támogatást is kap, hogy még több Alzheimer-páciens és azok családjai is nyugodt estéket élhessenek meg. A fiú azt nyilatkozta, a későbbiekben szeretne idegtudománnyal foglalkozni, hogy a demenciával és az Alzheimerrel élők életét tudja könnyíteni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.