Habár keveset beszélünk róla, az aranyér valójában egy igen gyakori betegség: egyes becslések szerint az emberek csaknem harmadát érinti kisebb vagy nagyobb mértékben. Az 50 év felettiek körében a leggyakoribb az előfordulása, de tulajdonképpen bármely életkorban jelentkezhet. A kellemetlen panaszokkal sokan nem szívesen fordulnak orvoshoz, sőt mivel a keveset emlegetett betegségek közé tartozik, sokak számára az sem egyértelmű, hogy milyen szakember segíthet a kellemetlen panaszokon.
Miért lesz aranyerünk?
Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok, amelyek begyulladhatnak, vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, de néha ki is fordulnak vagy véralvadék képződhet bennük, és ilyenkor fájdalmassá válnak. Attól függően, hogy a végbél záróizmához képest merre helyezkednek el, külső vagy belső aranyérről beszélhetünk.
Kialakulásának rizikóját fokozhatja az örökletes kötőszöveti gyengeség, a székelés közbeni erőlködés, a rostszegény táplálkozás, illetve a túlsúly is. Gyakran alakul ki a nőknél várandósság ideje alatt, többek között a kismedencei vénákra nehezedő nyomás, a vértérfogat növekedése és a progeszteron értágító hatása miatt. Esetükben a szülést követően rendszerint az aranyér is visszahúzódik.
Mikor kell orvoshoz fordulni a panaszokkal?
Akár a hiányos egészségügyi ismeretek miatt, akár azért, mert szégyellik a panaszaikat, de sok ember nem szívesen fordul orvoshoz aranyérrel. A betegség gyakran hosszú ideig nem is feltétlenül okoz látványos tüneteket, később azonban a tágult vénák vérezhetnek, jellegzetesen a székletürítést követően, vércsíkot húzva a székleten vagy a toalettpapíron. A begyulladt aranyér már könnyen kitapintható, fájdalmas dudorrá válik a végbélnyíláson, a kellemetlen, feszítő-szúró fájdalom pedig üléskor is jelentkezhet.
Sokan különféle házi praktikákkal próbálják enyhíteni a tüneteket, ezek azonban sokszor nem célravezetőek. Érdemes inkább olyan, a patikák polcain vény nélkül is kapható készítményeket használni, amelyek segítik a szövetek regenerációját, csökkentik a gyulladást és gyors enyhülést hozhatnak a kellemetlen panaszokra. Ha időben és a megfelelő készítménnyel kezeljük, az aranyér gyorsabban regenerálódik és az esetleges szövődmények is nagy eséllyel elkerülhetőek.
Ha az otthon megkezdett kezeléstől nem múlik panaszunk, keressünk fel egy szakorvost, aki megállapítja, hogy valóban aranyérrel van-e dolgunk. Azért is fontos, hogy a tünetekkel felkeressünk egy orvost, mivel az imént felsorolt panaszok mögött másfajta betegségek, többek között jó- és rosszindulatú végbéldaganatok is állhatnak.
Milyen szakembert keressünk fel?
Az aranyeret a proktológiai szakrendelésen vizsgálják és kezelik, de a béltraktus alsó szakaszának elváltozásai, a végbél gyulladásos megbetegedései, valamint jó- és rosszindulatú daganatai szintén a proktológus szakterületének számít. Az itt elvégzett vizsgálat több részből áll: a szakember felméri a székelési és étkezési szokásainkat, testsúlyunkat, társbetegségeinket és gyógyszeres kezelésünket, illetve a családunkban előforduló betegségeket. Az érintett területet ezután kézzel, majd egy rektoszkóp nevű eszközzel is megvizsgálja. Habár ijesztőnek hangzik, valójában ezek a vizsgálatok nem vesznek igénybe többet néhány percnél, és csak minimális kellemetlenséggel járnak. Fontos betegségekre hívhatják azonban fel a figyelmet, így semmiképpen sem érdemes halogatni ezeket az ellenőrzéseket.