Az aranyér a végbélnyílás körül, illetve záróizom feletti részen található, de csak akkor tekinthető kórosnak, ha a vénahálózat valamilyen okból megnagyobbodik, kitágul, amit kellemetlen, sokszor fájdalmas tünetek kísérhetnek. A közhiedelemmel ellentétben, a népbetegségnek számító elváltozás nemcsak az idős korosztály érinti, hanem fiatalabbaknál is kialakulhat. Hajlamosíthat rá az örökletes eredetű kötőszöveti gyengeség, az egyoldalú, finomított szénhidrátokban gazdag, rostokban szegény táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás, valamint a mozgásszegény életmód, a gyakori székrekedés, hasmenés, illetve például a túlsúly mellett a terhesség és a szülés is.
Fájdalmas tünetek
Aranyértrombózis akkor jön létre, amikor a megnagyobbodott vénafonat a végbélen kívülre kerül és megtelik alvadt vérrögökkel, amelyek vénaelzáródást okoznak. Az állapotra az elzárt erek miatt keletkező ödémák duzzanata, valamint a viszkető, vérző végbél fájdalma hívhatja fel a figyelmet. Az fájdalom olyan erős lehet, hogy megnehezíti a székelést, az ülést, de akár a járást is. A kisebb vérrögök akár maguktól is felszívódhatnak – a helyén megnyúlt bőrréteget hagyva – azonban, ha nagyobb méretűek, a feszülés miatt bőrelhalás is bekövetkezhet. Ilyenkor az aranyeres csomó az elhalt bőr lelökődésével megnyílhat, amelyet vöröses-barnás váladékozás kísér. Ez az állapot könnyen utat nyithat a kórokozóknak is, ami elhúzódó gyulladáshoz és gennyes váladékozáshoz, vagy akár tályog kialakulásához is vezethet.
Trombotizált aranyér kezelése
Ahhoz, hogy a súlyosabb szövődmények elkerülhetőek legyenek, az első tünetek megjelenésekor érdemes orvosi segítséget kérni. Az erőteljes fájdalom miatt a frissen kialakult trombózis vizsgálata gyakran csak altatásban végezhető el, azonban ez minden esetben szükséges ahhoz, hogy a kezelőorvos felmérhesse a beteg állapotát és a terápiás lehetőségeket. Ezek ismertetése során elhangzik minden információ, ami szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy az adott helyzetben milyen kezelési módot, illetve műtéti eljárás lehet a legmegfelelőbb a számára.
Amennyiben a szakorvos indokoltnak látja a műtétet, a vérrög eltávolítása ambuláns módon, érzéstelenítéssel történik. A beavatkozás következtében a korábban kínzó fájdalom általában gyorsan csökken, a teljes gyógyulási idő pedig csupán néhány nap. Azonban a vérrög eltávolítása az alapbetegséget nem szünteti meg, így az aranyér kóros állapota további kezelést igényelhet. Súlyosabb stádiumban felmerülhet a már altatásban történő aranyérműtétek valamelyike, azonban enyhébb esetben kezelhető például gumigyűrűs leszorítással, végbélkúpokkal, -kenőcsökkel, illetve az érfalakat erősítő – szájon át szedhető – gyógyszerekkel.
A megelőzés szerepe
Annak érdekében, hogy az aranyér állapotának romlását elkerüljük, érdemes a hangsúlyt a megelőzésre helyezni. Ehhez törekedni kell a normál testsúly elérésére , a rendszeres testmozgásra, valamint a megfelelő állagú széklet eléréséhez szükséges, rostokban dús, szénhidrátokban szegény táplálkozásra. A gondos intimhigiénia elengedhetetlen aranyérbetegség esetén, ezért nem csak a reggeli és esti, hanem a székeléseket követő mosakodás is fontos. A megtisztított végbél tökéletesen alkalmas a patikákban vény nélkül kapható krémek és kúpok alkalmazására.
Ez is érdekelhet
Az aranyér ápolására javasoltak a regeneráló és gyulladásgátló hatású kamilla, varázsmogyoró levél és körömvirág kivonatot tartalmazó készítmények, valamint ajánlottak azok a szukralfát hatóanyagú bőr- és nyálkahártyavédő krémek és kúpok, amelyek megóvják a bőrt és nyálkahártyát, miközben gyulladáscsökkentő és hámosító hatással is rendelkeznek. Elérhetőek olyan – szintén külsőleg alkalmazható – aranyérápolók is, amelyek elölt E-coli baktérium kultúra szuszpenziós tartalmuknál fogva képesek a természetes védekezőképességet serkentő immunválaszt kiváltani a szervezetből. Emellett érdemes a kezelést belsőleg is támogatni olyan érvédő hatású, diozmin tartalmú tablettákkal, amelyek javítják az érfalak rugalmasságát és növelik az ellenálló képességüket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: