„Sok telefont kaptam, mert valakinek fel sem tűnt, hogy csodaszerrel verték át”
A patikai munkát leszámítva szinte mindent csinált, amit egy gyógyszerész csinálhat, zenél, novellákat és verseket ír, érdekli a fotózás. Fontosnak tartja a laikus edukációt, nem utolsó sorban pedig feleségével felnevelt hét gyereket. Székely-Nagy Gábort faggattuk kalandos életútjáról, hogy végül megtudjuk: édesapja nevét is illene ismernünk.
„Megvádoltak, mert megírtam, hogy a fekete nadálytő májrákot okozhat”
Miként ért el világraszóló tudományos eredményt a marihuána vizsgálatával, mitől biztonságos és hatásos egy gyógynövényes készítmény, és honnan tudhatjuk, ha egy étrend-kiegészítő "átverős", problémás? Interjú Csupor Dezső gyógyszerész-kutatóval, tanszékvezető egyetemi docenssel, gyógynövényszakértővel, tudományos bloggerrel.
Beugorjunk-e egy fuldokló után a vízbe, vagy ne?
Ha laikusként egy fuldokló ember után ugrunk a vízbe, nagy eséllyel mi is áldozattá válunk – ez azonban nem azt jelenti, hogy semmit sem tehetünk a bajbajutott megsegítéséért. Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk a vízpartok veszélyeiről és a vízimentők kiképzésének nehézségeiről.
„Borzasztóan zavart, hogy butaságok terjednek az interneten”
A járvány előtti időszakban a biostatisztikáról alig hallottunk, a védőoltásokról sem tudtunk túl sok részletet – viszont bőszen terjedtek a róluk szóló tévhitek. Ezeken a területeken Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus régóta otthonosan mozog, számára a számok olyan információkat rejtenek, amelyek aranyat érnek. Az Óbudai Egyetem docensével beszélgettünk.
„Mi vagyunk a klasszikus infektológia utolsó mohikánjai”
Neve összeforrt a védőoltásokkal, ha valakinek komolyabb kérdése van a vakcinákkal kapcsolatban, nagy eséllyel hozzá fordul. Hogyan kezdett el ezzel a témával foglalkozni, és mi adja a legnagyobb nehézséget ezen a területen? Dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyásszal, infektológussal, klinikai oltási tanácsadóval beszélgettünk.
„Aki dolgozott angliai kocsmában, tudja, mennyire jó dolog”
Debrecenben ő alapította az első reumatológiai tanszéket, kutat és oktat, és ha ez nem lenne elég, a COVID-19 kérdéskörében is a legfelkészültebbek közé tartozik. Mint mondja, van élete a munka mellett is, a családja pedig hobbi is. Dr. Szekanecz Zoltánnal beszélgettünk.
„El kellett döntenem, vállalom-e a gonosz tudós szerepét, vagy sem”
Sok éve küzd az áltudományok ellen, gyakran olyan szereplőkkel is leáll vitázni, akikre a tudósoknak sokak szerint legyinteniük kellene, mondván, reménytelen őket bármiről meggyőzni. Mi motiválja, és hogyan indult el a biológusi pályán? Boldogkői Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk.
"Nem szeretem ijesztgetni a betegeket"
A diabétesz régóta ismert és nagyon gyakori betegség, ennek ellenére senki nem dőlhet hátra, aki cukorbetegeket kezel, ezt a témát oktatja, kutatja. Prof. dr. Somogyi Anikóval beszélgettünk, aki elsősorban ezzel az anyagcsere-problémával és a hozzá társuló szövődményekkel foglalkozik.
"Rájöttem, hogy a dietetikus nem csak az alagsorban dolgozhat"
Hét évig vezette a hazai dietetikus szövetséget, akit pedig kicsit is érdekel a táplálkozástudomány, az biztosan találkozott vele. Miért választotta ezt a hivatást, és mit tart benne a legfontosabbnak? Antal Emesével, a TÉT Platform szakmai vezetőjével beszélgettünk.
"Sok kutya nem tűri jól, ha emberként bánnak vele"
A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja dolgozik az ELTE Etológia Tanszékén, tanulmányi eredményeiket a legnívósabb nemzetközi szaklapok teszik közzé. A tanszék egyik kutatója, Dr. Kubinyi Enikő etológus a saját 15 éves labradorát is bevonta a kutyák öregedését vizsgáló kutatásaiba. Beszélgettünk az ebeknél is kimutatható demenciáról, a négylábúak mai szerepéről, illetve arról, miért ragaszkodóbb az emberhez a kutya, mint a macska.
"A gyógyszer és az alkohol sok bűncselekményben vastagon benne van"
Operatőr akart lenni, de pszichiáter lett, aki függőkkel, droghasználókkal, alkoholbetegekkel, szexmunkásokkal és hontalanokkal egyaránt foglalkozik. Az integrált intézményrendszerben hisz, azt vallja, a szociális és egészségügyi ellátást nem lehet szétszálazni. Szemelyácz Jánossal, az INDIT Közalapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.
"Nagyon érdekelt, miért válik valaki gonosszá"
Akkor lett széles körben ismert, amikor Szilágyi Áron tíz évvel ezelőtt olimpiai aranyat szerzett Londonban, és bár cégére azóta is Áron, munkája nem az élsportolók körül forog. Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológust kérdeztük életéről, munkája kihívásairól.
"Mi nem fehér köpenyes varázslók vagyunk, mint az orvosok"
Vannak, akik már gyerekként tudják, mik szeretnének lenni, ha felnőnek, ő viszont még az egyetem első éveiben is csak kereste az útját. Számos véletlen és még több kitérő kellett ahhoz, hogy végül kiderüljön, mi az, ami a leginkább illik hozzá - vagy, ahogy ő fogalmaz, ami "szerelem volt első látásra". Dr. Borka Péter gyógytornásszal beszélgettünk.
Agykutató: "Kukás szerettem volna lenni, de mint látja, nem sikerült"
Miért kell egereket tanítani ahhoz, hogy megérthessük az Alzheimer-kórt? Tart-e a demenciától az, aki sok éve keresi a mögötte álló mechanizmusokat, vizsgálja az ide vezető élettani, idegi folyamatokat? A témáról dr. Hangya Balázs agykutatóval beszélgettünk.
"Úgy tűnik, az emberek már nem lefogyni akarnak, hanem megnőni"
Gyógyszerész és jogász, de a képeken, videókon nem fehér köpenyben vagy ügyvédi talárban látjuk, hanem általában egyenruhában. Csákó Ibolya rendőr alezredessel beszélgettünk, aki több mint 20 éve küzd a gyógyszerekkel való visszaélés és a gyógyszerhamisítás ellen.
"A vércsoportunk is hatással lehet a COVID-19 súlyosságára"
Habár a járvány alatt lemorzsolódott a véradók száma, általános vérhiány szerencsére nem alakult ki - mondta Dr. Tordai Attila transzfuziológus, a Semmelweis Egyetem Transzfuziológiai Tanszék vezetője. A szakember szerint a vércsoportunk valóban befolyásolhatja, hogy mekkora veszélyt jelent ránk a koronavírus, a plazmaterápiák szerepe azonban még vitatott.
"A gyerekek bántóan őszinték, és meg akarnak gyógyulni"
Közösségi oldalait szülők tízezrei követik, de rendelésein csak másodsorban foglalkozik velük. Mert az elsődleges feladata, hogy a kicsiket meggyógyítsa, a felnőttek nyugtatgatásával csak ezt követően foglalkozik. Dr. Kőnig Róbert gyermeksebésszel beszélgettünk.
"Biológus vagyok, de rendes!"
Családja furcsán nézett rá, amikor nem az orvosi pályát választotta, hanem biológusnak állt, de hamar bebizonyosodott: ez volt a helyes döntés. Tanította orvosok ezreit, vezetett egyetemi intézetet, emeritus professzorként ma is aktív. Dr. Falus András immunológus professzorral beszélgettünk.
"Nem vezetne jóra, ha elefántcsonttoronyból osztanánk az észt"
Orvos családból származik, mégis gyógyszerész lett belőle, aki először patikában szerzett tapasztalatot. Aztán átkerült a hatósági oldalra, de régi énjét nem feledte. Dr. El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerésszel beszélgettünk arról, miért választotta ezt a hivatást.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-3 °C
Északnyugat felől átmenetileg nagyobb területen megvastagszik a felhőzet, amely délutántól ugyanebből az irányból vékonyodni, szakadozni kezd. A legtöbb napsütés a Dunántúl délnyugati részén valószínű. Északkeleten néhol kis mennyiségű vegyes halmazállapotú csapadék előfordulhat. Estétől az Északi-középhegység tágabb környezetében egyre többfelé képződik köd. Az ország délnyugati kétharmadán kezdetben többfelé élénk, néhol erős déli, délnyugati szél késő délutánra, estére fokozatosan mérséklődik, miközben a nap folyamán az északi, északkeleti harmadban keletire fordul a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap az északi, északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 13 fok között valószínű - délnyugaton számíthatunk a legmagasabb értékekre. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
