Az antifoszfolipid szindróma (APS) az immunrendszer működési zavara, amely a véralvadási folyamatokra is komoly befolyást gyakorol. Az erek belső falában lévő foszfolipidek feladata, hogy sérülés esetén a véralvadásban szereplő faktorokat közel hozzák egymáshoz, ezáltal elősegítve a véralvadás kellő ütemezését, amely aztán a vérzés megszűnésével leáll. Az autoimmun betegség során nagyobb mennyiségben vannak jelen a szervezetben antifoszfolipid antitestek, amelyek fokozzák a véralvadási kaszkád működését, ráadásul gyulladásokat keltenek az erek falában, így pedig fokozott trombóziskészséget okoznak.
A probléma általában mélyvénás trombózist és tüdőembóliát okoz, ám nem ritka, hogy a kis artériákban vérrög keletkezik, amire stroke vagy tranziens iszkémiás attack (TIA) kivizsgálása során derül fény. Érdemes tudni, hogy a szindróma gyakran más autoimmun betegségekkel jár együtt - ebben az esetben szekunder, azaz másodlagos APS-ről beszélünk. Ez az esetek egy részében szisztémás, azaz az egész szervezetet érintő probléma, de irányulhat egyetlen szervre is - mutatott rá dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.
Diagnózis a várandósság alatt
Az APS trombózisprovokáló hatása miatt gyakran okoz komoly problémákat a terhesség során. Egyrészt megnő a kismama mélyvénás trombózisra való esélye, másrészt a keletkezett vérrögök elzárhatják a magzatot tápláló ereket a méhlepényben, így akár vetélés vagy koraszülés is bekövetkezhet. Statisztikák szerint megfelelő kezelés nélkül az érintett terhességek közel 90 százaléka magzati elhalással ér véget. Minél magasabb ugyanis az antifoszfolipid antitestek szintje, annál magasabb a vetélés kockázata.
Mindenképpen ajánlott tehát az immunológiai szűrővizsgálat, amennyiben a családi kórtörténetben előfordult már APS, vagy ha az érintett meddőséggel , habituális vetéléssel küzd, esetleg volt már koraszülése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kezeléssel megóvható a baba élete
Ez is érdekelhet
A várandósság és a szülést követő 6 hét során normális esetben is magasabb a trombózis kialakulásának rizikója, ám APS esetén a kockázat jóval inkább így van. Éppen ezért ha a vérvizsgálat pozitív, minél előbb szakorvoshoz kell fordulni segítségért. Szükség esetén már a várandósság előtt is gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, hiszen bármikor felléphet érelzáródás. A terhesség kezdetétől pedig véralvadásgátló injekcióval kezelhető a beteg. Fontos továbbá, hogy a babavárás időszakában a kismama fokozott orvosi ellenőrzésre szorul. Ez közös felügyeletet jelent nőgyógyász, hematológus és immunológus szakorvos közreműködésével.
Legjobban: