A legújabb kutatások arra utalnak, hogy a vérnyomásban, az idegrendszerben és a hormonháztartásban beállt változások, melyeket az éjszakai légzéskimaradás okoz, növelhetik a szívroham esélyét.Az éjszakai légzéskimaradás általános probléma, melynek során a torok hátsó részének szövetei alvás közben átmenetileg összeesnek, és ezzel rövid időre többször is megakasztják a légzést. Ez az állapot - mely rendkívüli napközbeni álmosságot okozhat - jól kezelhető egy speciális légzéssegítő berendezéssel, amely levegő befúvásával feloldja a torokban képződött akadályt.
Dr. Virend K. Somers és munkatársai arról számoltak be a Journal of the American College of Cardiology hasábjain, hogy az éjszakai légzéskimaradás elzárhatja a szív koszorúereit, illetve az éjszaka során előidézheti a szívroham szimptómáit. Somers és munkatársai 92 olyan, szívrohamon átesett pácienst vizsgáltak meg a Mayo Klinikán Rochesterben (Minnesota), akiknél rögzítették az időpontot, amikor a mellkasi fájdalom elkezdődött. Ezeket a betegeket szívrohamuk után 2-3 héttel éjszakai vizsgálatoknak vetették alá, és 64 esetben (70 százalék) megállapították az éjszakai légzéskimaradást.
Éjfél és reggel hat óra között a szívroham előfordulásának gyakorisága magasabb volt azon betegek körében, akiknél megfigyelték az éjszakai légzéskimaradást, míg reggel hat és dél között azoknál volt gyakoribb, akiknél ez a tünet nem jelentkezett. Mindent összevetve az éjszakai légzéskimaradástól szenvedő pácienseknek hatszor nagyobb az esélyük egy éjszakai szívrohamra, mint egészséges társaiknak. Az eredmények tükrében a kutatók azt javasolják azoknak, akik éjjel szenvedtek el szívrohamot, hogy vizsgáltassák meg, nem jelentkezik-e náluk is az éjszakai légzéskimaradás.