223 milliárd(!) forintot költött a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére Magyarország 2006-ban, ám a gazdaságra kiható további költsége csaknem 422 milliárd forint volt a betegségcsoportnak - hangzott el a döbbenetesen magas szám a "Szívügyeink: megéri-e a megelőzés?"
Dr. Józan Péter (kutató professzor, az Akadémia doktora, az MTA demográfiai Bizottságának elnöke) prezentációjában kifejtette: Magyarországon csökkent a kardiovaszkuláris mortalitás, ennek pedig közvetlen eredménye az életkilátások javulása. Érdekességként megemlítette, hogy a népesség várható élettartamának 10 százalékos javulása már 0,4 százalékos GDP növekedést jelenthet.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának tanszékvezető igazgatója elmondta: "Magyarországon a várható életkor javult az elmúlt évtizedben, részben az akut kardiológiai beavatkozások fejlődésének köszönhetően. Sajnos még mindig a kardiovaszkuláris betegségek tehetőek felelőssé az összhalálozás több mint feléért. A folyamatos fejlesztés és ennek anyagi támogatása kulcsfontosságú, hogy csökkenjen Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések száma."
Dr. Kiss Róbert, a H.M. Állami Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa a következőket nyilatkozta: "A magyar kardiológusoknak is át kellene állniuk az akut kezelések "tűzoltásáról",
A konferencián résztvevő 150 vezető szakember az összes érdekelt csoportot képviselte: a Magyar Kardiológusok Társaságát, az egészségügyi közgazdászokat, az egészségbiztosítókat, az ÁNTSZ-t, és az egészségügyi szaksajtót. A konferencia során megvitatták, milyen lehetőségei vannak Magyarországnak a várható élettartam növelésére a jelenlegi fejlődésre építve, kiegészítve azt a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és korai felismerését célzó összehangolt stratégiával.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek magasan az első helyen állnak a halálozások okaként, és - mint az az előadásokból kiderült - emellett jelentős gazdasági terhet is jelentenek.