Az úgynevezett antikolinerg hatású gyógyszerekről van szó, melyek nagyobb adagjainak hosszú távú fogyasztása az időseknél az elbutulás nagyobb esélyével függ össze – idézte a BBC hírportálja a JAMA Internal Medicine orvosi szaklap legújabb számában megjelent tanulmányt.
A kutatók csak idősebb embereket vizsgáltak, és azt tapasztalták, hogy a gyógyszerek hároméves vagy annál hosszabb idejű, mindennapi szedésekor jelentkezett az elbutulás nagyobb kockázata. Mellékhatása minden gyógyszernek van, nem kivételek az antikolinergek sem, amelyek egy idegi ingerület-átvivőt, az acetilkolint blokkolják.
Az említett gyógyszerek betegtájékoztatójában figyelmeztetnek arra, hogy gyengülhet a figyelem, romolhat az emlékezet, kiszáradhat a száj. A kutatók azonban azt is hozzátették, hogy ezen gyógyszerek mellékhatása lehet az elbutulás kockázatának növekedése is.
A Washingtoni Egyetem Shelly Gray vezette kutatócsoportja 3434, hatvanöt éves vagy annál idősebb embert követett. A vizsgálat kezdetén a résztvevők nem mutatták a demencia jeleit. A kutatók áttekintették az egészségükről és a szedett gyógyszerekről szóló iratokat, hogy megállapítsák, hányan, milyen adagolással és milyen gyakorisággal használtak közülük antikolinerg szereket. Az adatokat összevetették azzal, hogy a következő évtizedben hány résztvevőnél diagnosztizáltak demenciát.
A tanulmány nem nevezett meg készítményeket, de vázolta, hogy milyen típusú kezeléseket vizsgáltak, voltak köztük úgynevezett triciklikus antidepresszánsok, allergia kezelésére szedett antihisztaminok, inkontinenciát gyógyító antimuszkarin hatású szerek. Többnyire vényre adják őket, de majdnem ötödük vény nélkül kapható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A követési idő alatt 797 résztvevőnél alakult ki demencia. A kutatók úgy becsülték, hogy akik három éven át vagy annál hosszabb ideig legalább napi 10 milligramm doxepin antidepresszánst, napi négy milligramm difenhidramin altatót vagy napi öt milligramm oxybutynin inkontinencia elleni szert szedtek, azoknál fokozódott a demencia veszélye.
A kutatók úgy vélték: a gyógyszerészek és az orvosok elővigyázatosságból ajánlhatnak más kezelést a pácienseknek, és amikor nincs alternatíva, akkor ajánlhatnák a legkisebb adag szedését a lehető legrövidebb ideig.
Legjobban: