A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, különösen a szívbetegek alaposan megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis egyrészt erősen izzadunk, másrészt a perifériás erek kitágulnak, ezek a körülmények pedig a szokásosnál is jobban megterhelik a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Magasabb az infarktusveszély is, emellett ödéma és trombózis is gyakrabban jelentkezhet.
"Az extrém meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat. A legsúlyosabb következménye a hősokk, hőguta, amikor a szervezet fehérjéi gyakorlatilag -megfőnek«, így akár infarktusszerű tünetek is felléphetnek az egyéb súlyos panaszok mellett. Ugyanakkor ennek még semmi köze a szívhez, ilyenkor az egész szervezet hőháztartása borul fel, ami tragédiát is okozhat. Közvetlenül a szív- és érrendszert érinti viszont, hogy a meleg kitágítja az ereket. Bár koszorúérbetegek számára ez még akár jó is lehetne, a hőség nagyobb munkára készteti a szívet, így ez a szokásosnál is megterhelőbb" - hívta fel a figyelmet dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.
Óvatosan a sportolással!
A vízháztartás ugyancsak könnyen felborulhat, ami különösen veszélyes a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett - főleg azokra nézve, akik rendszeresen szednek vízhajtó készítményeket. Rendkívül fontos tehát a folyadékpótlás , a kiszáradás ugyanis észrevétlenül is megtörténhet. Szintén gyakran okoz problémát a szívbetegek jelentős részénél fennálló érelmeszesedés. Ilyenkor az agy hiába adja ki a parancsot, hogy a szív pumpáljon több vért a szervezet megnövekedett igénybevétele miatt, a szívkoszorúerek ugyanis nem kellően átjárhatóak, így a szív oxigénhiányos állapotba kerülve nem lesz képes tartani a kívánt tempót.
"A mostani időjárás csökkentheti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás-ingadozást okozhat, továbbá a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, hogy változtassunk-e erre az időszakra az adagoláson. Semmiképpen se döntsünk magunk a gyógykészítmények elhagyásáról, még akkor sem, ha éppen nincs semmilyen panaszunk" - hangsúlyozta a kardiológus. Hozzátette, hogy mozgásra a szívbetegeknek is szükségük van, ám kánikula idején fokozottan figyelni kell arra, hogy ne vigyék túlzásba a sportolást. "A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nemcsak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk, többek között nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot. A hőség és az edzés megnöveli a szervezet elektrolitigényét, így a folyadékkal együtt ezeket az anyagokat is folyamatosan pótolni kell. Mindezeken túl azt is fontos megfogadni, hogy ne ebben az időben teszteljük a határainkat, próbáljunk ki extrém, megterhelő sportokat. Akárcsak a napozás esetén, itt is igaz az aranyszabály: 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk árnyékban" - fogalmazott dr. Becker Dávid.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legfontosabb tanácsok kánikula idejére:
- A dél körüli és kora délutáni órákat töltsük otthon, viszonylag hűvös, besötétített szobában.
- Nagy melegben zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel akár többször is.
- Az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást.
- Éjjelente igyekezzünk szellőztetni a lakást.
- A szabadban tartózkodást korlátozzuk a kora reggeli (6-10 óráig) és az esti órákra (18-22 óráig), és próbáljunk napközben árnyékos helyen pihenni.
- Ha túl sokáig tartózkodtunk a szabadban, igyekezzünk legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni, míg a szervezetünk kellően lehűl.
- Csökkentsük a fizikai munkavégzést. Ne ilyenkor végezzük el a nagytakarítást, a fizikailag megterhelő munkákat.
- Halasszuk el lehetőség szerint a befőzést, de legalább ne kezdjük az esti óráknál hamarabb, és közben folyamatosan szellőztessünk.
- Az izzadás és párolgás miatt jelentősen megnő a folyadékveszteség, ezért elengedhetetlen a fokozott folyadékpótlás. Érdemes ásványvizet fogyasztani a sóveszteség miatt, ezáltal pótolva a szervezetünk számára szükséges nátriumot, káliumot, magnéziumot és kalciumot.
- Ne fogyasszunk olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz.
Legjobban: