Egy patkányokkal végzett kísérlet mutatott rá, mennyire fontos a mellékvesék megfelelő működése. Egyes állatok mellékveséjét eltávolították, ami nem is jelentett különösebb megterhelést a számukra, egészen addig, amíg nem érte őket stressz. A hirtelen megijesztett, vagy éheztetett patkányok szervezete már nem termelt kortizolt, mely segíthette volna a harcot a stressz ellen. A védekezés hiánya pedig az egyedek pusztulásához vezetett.
Mire való a mellékvese?
A mellékvese a vesék tetején ülő kis sapkaszerű szerv. Feladata azonban nagyon fontos, hiszen ez a szerv termeli többek között az adrenalint, ami a "fuss vagy üss" hatásért felel, valamint az anti-stresszhormont, vagyis a kortizolt. Az adrenalin hatására a szív munkája fokozódik, emelkedik a vérnyomás, több oxigént kapnak az izmok, hogy a támadás vagy a menekülés megvalósulhasson. A kortizol pedig többek között arról gondoskodik, hogy többlet glükóz szabaduljon fel a testben, amellyel a fokozott megterhelést kibírja a szervezet. Mindemellett hatással van a vérnyomásra, az inzulin és glükóz szintjére, valamint az immunfunkciókat is befolyásolja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi az a mellékvese-fáradtság?
A fenti fejtegetésből jól látszik, hogy stressz esetén a mellékvesevelő és -kéreg hormontermelésének fokozódása létfontosságú. Csakhogy napjainkban a stressz olyan méreteket ölthet, és olyan időintervallumokat fedhet le, ami már a szervezetnek túl sok lehet. Vannak olyan elméletek, nézetek, amelyek szerint a folyamatos, nagyobb stressz-szint, illetve a kiugróan stresszes időszakok szaporodása azt eredményezi, hogy a mellékvese elfárad, vagyis a kortizoltermelés már nem lesz kielégítő. Ennek következtében a stressz hatásait nem tudja a test teljesen kivédeni.
A nehéz ébredés hormonproblémára is utalhat A hormontermelés lecsökkenhet, ez pedig már komoly orvosi gond, a beteg folyamatos, szoros megfigyelés mellett élheti csak tovább az életét.
A mellékvese-fáradtság talán legfontosabb tünete az állandó kimerültség . A reggeli ébredések nehezen mennek, az ember egész nap bárhol képes lenne elaludni, kedvetlen és ingerlékeny. Ezen felül a következők is utalhatnak a probléma meglétére:
- bizonytalan vérnyomás
- gyors szívdobogás
- szédülés, szorongás
- időszakos adrenalinlöketek
- idegességi rohamok.
Felismerés és kezelés
Dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elmondta, hogy a problémát felismerni igen nehéz. Egyrészt a tünetek nem specifikusak, másrészt a szervezet mindenáron megpróbálja fenntartani a kortizolszintet. Ezt kezdetben a progeszteron felhasználásával éri el, mert ez a hormon közvetetten átalakítható kortizollá. Ennek megfelelően a laborvizsgálat normál kortizol-, valamint csökkent progeszteronszintet mutathat, de még ekkor is a normál tartományban mozoghatnak az értékek.
A betegség gyanúja esetén a kortizolszint mérése reggel 8-9 óra között éhgyomorra elegendő lehet, de előfordulhat, hogy a diagnózishoz nem elég csak a kortizol-koncentráció eredménye, ilyenkor a kortizol- és ACTH-koncentráció egy időben történő mérése lehet szükséges; ezt minden esetben szakorvosnak kell eldöntenie. Máskor viszont további - speciális - tesztek szükségesek a részleges mellékvese-elégtelenség kizárása céljából.
Ráadásul a kortizol szintje napszaktól függően is változik. A szakembernek pontosan ismernie kell a páciens egyéb hormoneredményeit is, hiszen az agyalapi mirigy - pajzsmirigy - mellékvese tengely néhány ponton összefügg.
Összefoglalva megállapítható, hogy a tünetek megléte és az eredmények összessége deríthet fényt a problémára. A kezelés optimális esetben a stressz csökkentésével kezdődik, ami lehet rövidebb-hosszabb szabadság, vagy teljes életmódváltás is. Végül szükség esetén a szakorvos gyógyszeres hormonpótlással is élhet.
Legjobban: