A memóriazavarokat sokan súlyos idegrendszeri betegségeknek tudják be, azonban a demencia ritkább, mint gondolnánk. Ugyanakkor a memória meglehetősen "rugalmas" dolog, sok minden hat rá, negatív és pozitív irányban egyaránt. Vagyis, a környezeti tényezők vagy az életmódunk miatt romolhat a memóriánk, de megfelelő gyakorlatokkal fejleszthető is. Cikkünkben bemutatunk néhány háttérben meghúzódó okot, melyek miatt memóriazavarokat tapasztalhatunk meg.
Pajzsmirigyproblémák
A pajzsmirigy túl- vagy alulműködése egyaránt okozhat koncentrációs problémákat és memóriazavarokat is. Ha nemcsak a memóriánk romlását vesszük észre, hanem megmagyarázhatatlan fogyást vagy hízást is, esetleg állandóan fázunk, vagy épp ellenkezőleg, folyton melegünk van, a hangulatunk hullámzó, gyakran vagyunk idegesek, vagy éppen depressziósak, mindenképpen érdemes megvizsgáltatunk a pajzsmirigyünket.
Változókor
A menopauza időszakában lévő hölgyeknél több tényező is szerepet játszhat a memória romlásában, például az alvászavarok, az álmatlanság, a szorongás és a hőhullámok is. "A hőhullámok nem károsítják a agyat, viszont nagy mértékben befolyásolják a működését. Ha egy nő sokszor tapasztal meg hőhullámokat, akkor nehezebben fog emlékezni a nevekre vagy a tennivalóira" - mondja dr. Majid Fahuti, memóriaproblémákkal foglalkozó szakember, a The Memory Cure című könyv szerzője. "Szerencsére, a hőhullámok elmúltával a memóriagondoknak is búcsút inthetünk."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Alvászavarok
Az alváshiánynak hatalmas szerepe van abban, hogy mennyire képes valaki emlékezni. Az agyunk egy jó része ugyanis "pihen", kevesebb aktivitást mutat, azonban a memóriáért és az emlékek megformálásáért felelős területek éppen ilyenkor a legaktívabbak. Ha nem alszunk eleget, akkor nemcsak az új dolgok "ragadnak meg" nehezebben az agyunkban, de másnap sokkal nehezebben tudjuk majd felidézni a szükséges információkat. Az alváshiány emellett koncentrációs nehézségeket, csökkent reakcióidőt is okozhat.
Szorongás és depresszió
Bár a pontos mechanizmus még nem tisztázott, a depresszió és a memóriazavarok között szoros az összefüggés - ezt több kutatás is bizonyította. A szakemberek szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy a depresszió és a szorongás "összezavarja" azokat az idegpályákat, melyek szerepet játszanak az emlékek formálásában, tárolásában, illetve előhívásában. A mindennapi stressz pedig a szervezet kortizolszintjét is emeli, ez pedig az agysejtek összeköttetéseit károsíthatja. Szerencsére, a hangulat javulásával a memóriaproblémák is jelentős mértékben csökkennek.
Gyógyszerek
Számos gyógyszer melléhatásai között megtalálhatjuk a feledékenységet. A leggyakrabban a nyugtatók és az antidepresszánsok tehetőek felelőssé, de memóriagondok előfordulhatnak sztatinokat, béta-blokkolókat, inkontinencia elleni szereket vagy antihisztaminokat szedőknél is.
Kórokozók
Egy 2013-ban, a Neurology című szaklapban megjelent kutatás szerint azoknál az embereknél, akik életük során több kórokozóval kerültek kapcsolatba, gyakoribbak voltak a memóriaproblémák, mint azoknál, akik kevesebb kórokozóval találkoztak. A szakemberek szerint a védőoltások segíthetnek megelőzni a későbbi memóriagondokat is, de az immunrendszer megerősítése legalább olyan fontos lehet.
Legjobban: