"A népegészségügyi program nem nevezhető sikeresnek, mivel nemhogy látványos, de még csak egyértelmű javulás sem következett be a lakosság egészségi állapotában" - fogalmazta meg Dr. Ádány Róza (képünkön), a 2006. januárjában indult Jedlik Ányos kutatási projekt vezetője.
A Jedlik Ányos program során a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek magyarországi helyzetét és megelőzési lehetőségeit térképezték fel, azonosították a problémákat és megoldási lehetőségeket vázoltak fel.
Ez példaértékű, hiszen a kutatást megvalósító konzorcium tagjai olyan összefogást mutattak be, amely követendő példa lehet hasonló együttműködéseknek, ahol a tudomány képviselői és az államigazgatás közösen a versenyszféra szereplőivel együtt tesznek Magyarország népegészségügyi helyzetének javítása érdekében.
"Az ország lakosságának egészségi állapota határozza meg az ország gazdasági helyzetét" - mondta Ádány Róza, hozzátéve, hogy 800 ezer rokkantnyugdíjas és 3 millió aktív, de "roggyant egészségi állapotú" dolgozó országa vagyunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felmérések során azonosították egyes betegségek nagykockázatú csoportjait, a kockázati tényezőket. Nem új információ, de ismételten felhívták rá a figyelmet, hogy a születéskor várható élettartamnak körülbelül 3-4 évvel kellene magasabbnak lennie a gazdasági teljesítőképességhez viszonyítva. Nálunk rosszabb helyzetben ebből a szempontból csak Törökország van az európai országok közül.
A program alprogramjai a keringési (magasvérnyomás betegség, szívinfarktus, szélütés) és anyagcsere betegségek (cukorbetegség, zsíranyagcsere zavarok) a krónikus májbetegségek és májzsugor, valamint a méhnyakrák megelőzési programok hatékonyságának javítását célozták.
A program során megállapították, hogy a 20-69 éves magyar lakosság több, mint egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában. E betegek egynegyede semmilyen kezelésben nem részesül, a kezelt betegek felében a tünetegyüttes egyetlen összetevője esetében sem eredményes a kezelés.
A cukorbetegség alapkezelését jelentő testsúlycsökkentés gyakorlatilag szinte teljesen eredménytelen, az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60 százalékuk elhízott. A betegek mindössze egynegyede esetén megfelelő a vércukor hosszú távú beállítása. Háromnegyedük esetén a vércukor tartósan magas, 40 százalékuké olyan mértékben, hogy az jelentősen megnöveli a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát.
Kiderült például, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden ötödik férfibeteg (és háziorvosa) nem tudott a magas vérnyomásáról, Zala megyében pedig minden harmadik beteg nem volt tisztában a cukorbetegségéről.
A modellprogram eredményei alapján azon nők negyede, akik a felmérést megelőző három évben nem vettek részt méhnyakrák szűrésen, a háziorvosuk felszólítására (levél, telefon, illetve esetenként személyes megkeresés) részt vettek a szűrésen. Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás duplája az európai uniósnak.
A többi halálozási adat is elég riasztó: annak esélye, hogy egy magyar 65 éves kora előtt elhalálozzon, két és félszer nagyobb, mint az uniós átlag. A keringési betegség okozta halálozás háromszor, a daganatos betegség okozta halálozás két-két és félszer, az emésztőszervi halálozás pedig négy-ötször nagyobb, mint az Európai Unióban.
A program a Debreceni Egyetem, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (azon belül az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ), a Központi Statisztikai Hivatal, a GlaxoSmithKline Kft., az MSD Kft., a Roche Kft. diagnosztikai divíziója, és a sanofi-aventis Zrt. által alkotott konzorcium részvételével jött létre.
Ez is érdekelhet
Kéky Kira
Legjobban: