Az, hogy ki veszélyeztetettebb, ki válik érintetté, több tényezőn is múlik. Nem árt tisztában lenni a kockázati tényezőkkel, ugyanis két-három rizikófaktor együttes megléte már bárkinél előidézhet szívinfarktust. Az úgynevezett Score kockázatbecslő tábla segítségével könnyen felmérhető, mennyire fenyeget szív-és érrendszerei betegség veszélye. Néhány egyszerű adatból mi magunk is kikalkulálhatjuk, hogy tíz éven belül kell-e súlyos, az életünket is veszélyeztető, a szívünket és az ereinket támadó kórral számolnunk. Lássuk, hogyan kell értelmezni a táblázatot.
A vízszintes tengelyen látjuk a mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozás következtében testünk elzsírosodhat, és ez érrendszerünkre is rendkívül káros lehet. A testben felhalmozódó zsírokban olyan gyulladást előidéző anyagok találhatóak, amelyek jelentősen roncsolják az érfalat, így jó eséllyel alakulhat ki vérrög. Az infarktusra hajlamosító tényezők közül ezért fontos a szérum koleszterinszint figyelése.
A függőleges tengelyen a szisztolés vérnyomásértéket tünteti fel a táblázat: vérnyomásméréskor az első – magasabb – szám jelzi ezt. Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. A vérnyomást 5 perc nyugalom, ülés vagy fekvés után kell megmérni, majd néhány perc állás után ismét ellenőrizni kell. Magasvérnyomás-betegségről azonban egy kiugró értékre alapozva nem beszélhetünk: néha még több magas érték sem elég ahhoz, hogy a diagnózist véglegesen megerősíthessük. Ez az eset akkor fordulhat elő, ha a mért értékek nagyon ingadoznak: ilyenkor a 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozás segít a kérdés eldöntésében. A monitorozás nem csak a diagnózis felállításában ad támpontot, de azt is megmutatja, hogy milyen súlyos a betegség.
A kockázatbecslésében szerepet játszik még a nemünk, az életkorunk és az is, hogy dohányzunk-e. A nők az ösztrogén nevű hormonnak köszönhetően 55 éves kor alatt kevésbé érintettek, mint az ugyanennyi idős férfiak. A változó korban azonban a szervezet leáll ennek az áldásos hatású hormonnak a termelésével, így a nők a menopauza idején utolérik a férfiakat. A dohányzás károsító hatását pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni: a füstölgő szenvedély kétszeresére, háromszorosra növeli az érbetegségek, s az ebből eredő halálozások kockázatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ha minden adatot bejelöltünk a táblázaton, megnézhetjük, melyik rizikócsoportba tartozunk. Csak egy példa: egy 40 év alatti, alacsony koleszterinszintű, normális vérnyomással élő , nem dohányzó nő és az ugyanilyen adottságú férfi a zöld mezőben, vagyis az alacsony kockázati besorolásban helyezkedik el. A kor előre haladtával, valamint a vérnyomás- és koleszterin értékek normálistól való eltérésével jutunk el az egyre nagyobb rizikót jelentő sárga, majd a piros mezőkbe.
Legjobban: