Melissa Schilling, a New York University professzora csapatával több évtizedre visszamenőleg elemezte és hasonlította össze a cukorbetegségről , az Alzheimer-kórról szóló, és az ezek közötti kapcsolatot célzó molekuláris biológiával foglalkozó kutatásokat. Elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen mechanizmusok köthetik össze a két súlyos betegséget – a felmérések alapján ugyanis a cukorbetegség nagymértékben növeli az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját, illetve az inzulinszint zavarai a betegek mintegy felében megtalálhatóak.
„A hiperinzulinémia rengeteg embert érinthet világszerte, és a legtöbben nem is tudnak arról, hogy a szervezetükben milyen harc zajlik. Ha sikerülne felhívni az emberek figyelmét erre a betegségre, és a kockázati csoportokba tartozókat is hatékonyabban szűrni, akkor valószínű, hogy az Alzheimer-kóros esetek száma is csökkenne” – mondta Schilling professzor. „Nagyon fontos lenne a már diagnosztizált demens betegek rendszeres vizsgálata is, mert néhány kutatás szerint ha a hiperinzulinémiát kezelik, akkor azzal lelassítható, sőt akár vissza is fordítható az Alzheimer-kór.”
Egy amerikai szakmai szervezet, az American Diabetic Association szerint a felnőtt népesség három százaléka szenved cukorbetegségben anélkül, hogy bármilyen kezelést kapna, további 30 százalékuknál pedig prediabéteszes állapot alakult ki. Szerencsére, ez utóbbit nagyon jól lehet kezelni, megelőzni, sőt vissza is fordítani, például a felesleges súlytól való megszabadulással, megfelelő étrenddel és rendszeres testmozgással.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás eredményeiről a Journal of Alzheimer’s Disease című szakmai lapban számoltak be.
Legjobban: