A prosztatarák gyakori halálok
A prosztatarák az esetek mintegy kétharmadában a prosztata külső, tok körüli területéből, a perifériás zónából indul ki. A betegség kialakulásának hátterében hormonális tényezőknek, genetikai meghatározottságnak, étkezési szokásoknak, szexuális aktivitásnak tulajdonítanak jelentőséget. A prosztatarák a betegség korai stádiumában teljes sikerrel gyógyítható, a probléma az, hogy ilyenkor általában teljesen tünetmentes. Különös jelentőségűek tehát azok a vizsgálati módszerek, melyekkel ezen megbetegedés megfelelően korai állapotban felismerhető.
A szűrés életet menthet!
A Prosztata Specifikus Antigén (PSA) diagnosztikai módszer alkalmazásával, tapintásos, ún. Rectalis Digitális Vizsgálattal (RDV) és esetenkénti biopsziával már korai stádiumban is megállapítható a rákos elváltozás. A PSA olyan anyag, amit a normális és a rákos prosztatasejtek is termelnek. Az emelkedett PSA szint korai jele lehet a prosztataráknak, de okozhatják húgyúti fertőzések, illetve a prosztata egyéb elváltozásai. Normális PSA szint esetében is lehetséges a rákos sejtek jelenléte. Ezért végeznek komplex vizsgálatokat, és ha a prosztatarák alapos gyanúja merül fel, a dülmirigyből vett szövet analízise vezet biztos eredményre.
Magyarországon évente kb. ezer feletti, a prosztatarákra irányuló és a gyógyulást általában nagy százalékban biztosító műtétnek kellene lennie. Ehelyett évente csupán párszáz ilyen operációra kerül sor. A betegek ugyanis olyan előrehaladott stádiumban kerülnek súlyos panaszokkal orvoshoz, amikor már kialakultak az áttétek, és sebészeti beavatkozásra már nem, csupán a panaszok enyhítését elősegítő hormonális kezelésre van lehetőség. A magyar férfiak esetében a dülmirigyrákot 70-80 százalékban akkor mutatják ki, amikor már az áttétek is megjelentek. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ez az arány nagyságrendekkel kisebb: ott csupán 20 százalékra tehető az ilyen esetek száma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A prosztatarák-szűrés húsz százalékkal csökkenti a halálesetek számát" - állapította meg a világ legnagyobb prosztatarák-szűréssel foglalkozó tanulmánya (ERSPC), amely első alkalommal szolgál meggyőző, független szakértők által hitelesített bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a szűrés igen sok férfit menthet meg a nyugati világ második leggyakrabban mortalitást okozó betegségének legsúlyosabb következményétől.
A szűrés több más férfibetegséget is felfedezhet
Az urológiai vizsgálatnak a középkorú férfiak számára olyan természetesnek kellene lenni, mint amilyen természetességgel a - náluk sokkal egészségtudatosabb - nők járnak nőgyógyászhoz. Nemcsak daganatos elváltozást, hanem több más férfibetegséget is korán, jól kezelhető stádiumban is felfedhet a szűrővizsgálat, amivel nagyobb kellemetlenségeket, bajt el lehet kerülni. Ilyen gyakori betegség a prosztata nem rákos megnagyobbodása: a benignus prosztata hiperplázia (BPH). Ez még idősebb korban sem mindenkinél okoz panaszokat, ugyanakkor a prosztata megnagyobbodásnak a parancsoló vizelési ingerérzet okán az életminőséget jelentősen rontó és gyakran depresszióhoz, és szexuális problémákhoz vezető pszichés következményei lehetnek.
Ezeknél is súlyosabb és nehezebben kezelhető hatások az olyan szövődmények, mint pl. a vizeletelakadás, a túlcsepegés vagy a hólyagban a vizelet pangása következtében kialakult gyulladások. A dülmirigy jóindulatú elváltozásai gyógyszeresen is eredményesen kezelhetőek. Életkortól függetlenül bármelyik férfinél bekövetkezhet a prosztata bakteriális fertőzése is. Ez szintén olyan kór, amely gyógyszeresen gyorsan és egyszerűen kezelhető, teljes gyógyulás érhető el. Ellenkező esetben szintén súlyos és maradandó szövődmények lehetnek az elhanyagolt fertőzés következményei. A dülmirigy problémái között egyre gyakrabban fordul elő, már fiatal férfiak esetében is az ún. Kismedencei Fájdalom Szindróma, amely a megjelölt területen okoz kisugárzó fájdalmat, a közérzetet, a teljesítőképességet rontó, a szexuális életet zavaró problémákat.
A betegség pontos oka nem ismert, de okozhatja fertőzés során kialakuló húgycsőgyulladás; a stressz vagy külső hatás következtében a kismedencei részben kialakult fokozott izomtónus miatt megnövekedhet a nyomás a prosztatán keresztül haladó húgycsőben, ami a vizelet visszafolyását idézheti elő, az pedig - a prosztata járataiba kerülve - gyulladást eredményez; nehéz tárgyak emelése telt húgyhólyag mellett; a dülmirigy szöveteit irritáló erős testmozgás: egyes foglalkozások, amelyek vibrációnak teszik ki a testet (buszvezető, nehézgép-kezelő).
Cél az időbeni felismerés
Minél korábbi stádiumban fedezik fel a prosztata daganatos megbetegedését, annál nagyobb biztonsággal gyógyítható. Ezért különös jelentősége van a szűrővizsgálatoknak.
A prosztatarák gyakoriságára és a korai felismerés jelentőségére való tekintettel ajánlják a rendszeres szűrővizsgálatot. Azoknál, akiknél a családban prosztatarákos megbetegedés előfordult, 45 éves kor felett, a többieknél pedig 50 éves kor felett évente javasolják az időbeli diagnózist lehetővé tevő vizsgálatok elvégzését.
A betegség korai felismerését a fizikális vizsgálat és a daganatos megbetegedések esetén a vérbe kerülő ún. tumormarkerek kimutatása teszi lehetővé. A prosztata hátsó felszínének a végbél felől történő megtapintása során felismerhetők azok az elváltozások (pl. tömött izolált csomó) melyek daganatos elváltozás gyanúját kelthetik. Mivel a prosztatarák az esetek többségében a perifériás lebenyben képződik, a fizikális vizsgálat alkalmával, kis, egyéb tünetet még nem okozó elváltozások is tapinthatók. A vizsgálat a beteg számára csak csekély kellemetlenséggel jár.
Ez is érdekelhet
A prosztatarák korai felismerés mellett a gyógyítható, illetve jól kezelhető daganatféleségek közé sorolható. A középkorú, tünetmentes férfiak számára a szűrésen való részvétel az egyetlen módja annak, hogy korai, gyógyítható esetek kerüljenek felszínre. Ráadásul a szűrés során más elváltozásokra, egyéb betegségekre is fény derülhet.
Legjobban: