Harminc évvel ezelőtt nagyon egyszerű volt a mai helyzethez képest a daganatok kezelése. Mára azonban – bár ez minden egyes betegnél egyéni, mégis elmondható, hogy – megismertük a daganatok genetikáját – fogalmazott Dr. Tímár József rákkutató a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság kongresszusán tartott előadásában, amelyet a rakgyogyitas.hu portál tett közzé.
A génhiba a kulcs
Bizonyos genetikai hibákat már tudunk egy-egy daganattípushoz kötni. Ennek alapja pedig, hogy életünk során folyamatosan keletkeznek bennünk génhibák, és minél tovább él valaki, annál nagyobb a kockázat, hogy ezt a szervezetünk nem tudja tökéletesen kijavítani. Az életkor előrehaladtával tehát egyre több genetikai hibát hordozunk, és ha ez a hiba egy olyan génben alakul ki, amely a sejt működését, osztódását kritikusan szabályozza – ezeket nevezzük onkogéneknek –, akkor megteremtődik a feltétele annak, hogy abból a sejtből egy rosszindulatú daganatsejt fejlődjön – ismertette a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet egyetemi tanára.
Az előadásból kiderült: egyetlen onkogén hiba nem okoz daganatot. Általában egy rosszindulatú daganatban több száz vagy akár több ezer genetikai hiba van. Eddig inkább a ritka génhibákat tudták jól kezelni, ám remélhetőleg a közeljövőben a leggyakoribb genetikai hibák okozta daganatos betegségekre is lesz hatékony gyógymód. Akkor egy új világ fog kinyílni – vetítette előre a professzor, hozzátéve, hogy magyar kutatók is részt vesznek az új terápiák kidolgozásában.
Ezért szaporodnak fel a génhibák
Ha jó hibajavító rendszerünk van, miért szaporodnak fel bennünk a genetikai hibák? – tette fel előadásában a kérdést a rákkutató. Válasza szerint azért, mert a hibajavító rendszerben is létrejöhetnek károsodások. Ha tehát a génhiba éppen egy DNS-hiba-javító génben következik be, akkor lehetőség nyílik arra, hogy azokban a sejtekben nagy mennyiségű hiba keletkezzen. És mivel ezek a génhibák legtöbbször az életkorral függenek össze, egyes elméletek szerint ha megérnénk a 120 évet, mindenkit elérne valamilyen daganatos betegség. Arról pedig, hogy egyes daganatok miért gyógyíthatók, míg mások az esetek nagy részében végzetesek, a szakember elmondta: ugyanaz a génhiba más típusú sejtekben máshogy működik. Ennek eredményeként egyazon antitestterápia egyes rákok esetében kifejezetten hatékony, míg más daganatokban egyáltalán nem ér célt.
A teljes előadás ide kattintva érhető el a rakgyogyitas.hu oldalon.