A nőknél előforduló daganatok egyik leggyakoribb formája az emlőrák. Kialakulásának kockázatát számos, sok esetben ismert tényező (genetikai hajlam, hormonális vagy életmódbeli tényezők sora, sugárhatás és sok más ismeretlen ok) befolyásolja. Egyes nőknél nagyobb, másoknál kisebb a daganat kialakulásának esélye.
Magyarországon évente mintegy 7000 mellrákos beteget regisztrálnak. Hiába beszélünk összefoglalólag emlőrákról: ha erről a ráktípusról esik szó, fontos tudni, hogy ennek a daganatféleségnek is több fajtája létezik.
Az emlőrákot általában a keletkezési helye szerint, illetve terjedésének mértéke alapján osztályozzák az onkológusok. A tejcsatornákból induló daganatot duktális ráknak nevezik. Az összes emlőrák mintegy 90 százaléka ilyen típusú. A tejtermelő mirigyekből induló elváltozást lobuláris ráknak nevezik. A zsírszövetből vagy kötőszövetből induló emlőrák neve szarkóma. S létezik egy olyan emlőrákfajta is, amelyről szinte semmit sem tud a közvélemény, mert ritkán kerül szóba a különféle, önvizsgálatot népszerűsítő cikkekben. Az emlőbimbórákos elváltozásáról, a Paget-kórról van szó, amely - mint dr. Kahán Zsuzsa, a SZOTE Onkoterápiás Klinikájának docense mondja - a duktális emlőrák egyik ritka típusa. Az onkológus szerint ez a ráktípus viszonylag ritka, és eredményesen gyógyítható. A szűrésre alkalmazott vizsgálómódszerrel vagy tapintással gyakran nem érzékelhető, mivel a korai stádiumban az emlőben nem mutatható ki az a daganatos góc, mely a betegséget okozza, és a hónalji nyirokcsomók sem nagyobbodnak meg. E ráktípus jelenlétére elsősorban az emlőbimbó vagy a bimbó körüli udvar elváltozása utal. A bőr kérgessé vagy pikkelyesen hámlóvá válik, a bimbó vagy a bimbó környéke váladékozni kezd.
Dr. Kahán Zsuzsa ennél a ráktípusnál is a teljes gyógyulás egyik fontos feltételének tartja az "idő tényezőt", vagyis a korai felismerést, amit a megfelelő célirányos kezelésnek kell követnie. Mint a szakorvos mondja, nem túl gyakran, de előfordul, hogy a beteg elhanyagolt daganattal fordul orvoshoz, ilyenkor a rákos elváltozás átterjedhet a környező szövetekre vagy a hónalji nyirokcsomókra is.
Amennyiben a műszeres vizsgálatok eltérést mutatnak, szükség lehet a cytológiai/szövettani mintavételre (biopsziára). Az így nyert mintát citológus, patológus vizsgálja meg, s ezen adatok ismeretében állítja fel a diagnózist. Az eltérések mögött nem áll minden esetben rosszindulatú elváltozás. A jóindulatú elváltozások többsége nem igényel kezelést vagy kisebb műtéti beavatkozással megszüntethető. Amennyiben mégis rosszindulatú elváltozásról van szó, a további, manapság már sokszor teljes gyógyulást eredményező kezelést a szakemberek az emlőrák fajtájának, a betegség előrehaladottságának ismeretében tervezik meg és hajtják végre.
(2007.05.29. 10:32)
Ez is érdekelhet
T. P. - Népszava
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: