(MTI-Press) - Október a mellrák elleni küzdelem nemzetközi hónapja. A globális betegség - a világon egymillió nőnél diagnosztizálnak emlődaganatot - globális összefogásra készteti a különböző betegszervezeteket. Nancy Goodman Brinker, az Amerikai Egyesült Államok volt magyarországi nagykövetasszonya, Dina Mired jordán hercegnő és Gyenei Melinda, a Rákbetegek Országos Szövetségének vezetőségi tagja, az Europa Donna nemzeti képviselője beszélt arról az MTI-nek, hogy miért van szükség rájuk, milyen munkát végeznek és miért jó a betegeknek, ha az egészségügyi ellátás mellett civil szervezetek is részt vesznek a mellrák elleni közös küzdelemben.
Nancy Goodman Brinker szerint - aki mellrákban elhunyt nővére emlékére alapította a Susan G. Komen for the Cure alapítványt, a világ legnagyobb emlőrák ellen küzdő szervezetét - nincs különbség a világ különböző betegszervezeteinek munkájában.
- Mindannyian egy ügyet képviselünk és mindenki ugyanolyan elkötelezettséggel dolgozik. Azt tartjuk a feladatunknak, hogy támogassuk az embereket. Természetesen minden kultúra, minden ország más, de a cél közös. Költséghatékony megoldásokat kell keresni, hogy a szűrés, a korai kezelés biztosított legyen az egész világon - hangsúlyozta Nancy Goodman Brinker.
Az arab országokban vallásos okok miatt sok helyen még ma is a vallási vezetők döntik el, hogy egy nőt egyáltalán megvizsgálhat-e egy orvos. Dina Mired elmondta: Jordániában is első számú betegség a mellrák, de erről az emberek nem szívesen beszélnek. Az is nagy eredmény, hogy a rákkutató központ nevébe - Hussein Cancer Foundation - bekerülhetett a rák szó. A nemzetközileg akkreditált intézmény évente háromezer beteget lát el, és nem csak jordánokat, hanem palesztinokat, irakiakat, szíriaiakat is. Most készítenek elő egy országos kampányt, amelyet 2008-ban indítanak el, amelyben a korai felismerésre és az oktatásra helyezik a hangsúlyt.
- Azt is szeretnénk elérni, hogy a televízióban olyan emberek mondják el személyes történetüket, akik túlélték ezt a betegséget, mert azzal, hogy elmesélik igen én rákos voltam, de kezelést kaptam, most pedig gyógyultan itt ülök, és erről beszélek, sok félelmet eloszlatnának az emberekben - hangsúlyozta a jordán hercegnő.
Gyenei Melinda szerint a rákbetegekkel foglalkozó orvosok, nővérek hiába képzettek, hosszú távon kiégnek, megviseli őket ez a munka. A betegszervezeteknél - mint ahogy a Rákbetegek Országos Szövetségénél is - többségében olyanok dolgoznak, akik már átestek ezen a betegségen, ismerik a pozitív kimenetel lépéseit, annak folyamatát. Így jobban "életben tudják tartani" a betegeket.
- Magyarországon a civil szervezeteknek halk a hangja, nem tudják megfelelően érvényesíteni a céljukat, elképzelésüket. Társadalmi összefogásra lenne szükség és mozgósítani kellene az ügy érdekében a politikai szférát is. Az Europa Donna helyet kap az Európai Parlament vonatkozó döntés előkészítésében, kikérik a véleményüket. Magyarországon az egészségügyi reform előkészítésénél ugyan nem kérdezték meg a betegszervezetek véleményét, de a jövőre vonatkozóan kaptak erre ígéretet - tette hozzá a Rákbetegek Országos Szövetségének vezetőségi tagja, az Europa Donna nemzeti képviselője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakember úgy véli: Magyarországon több feladat még elvégzetlen. Például nem készült reprezentatív felmérés a betegekről, amelynek egyik oka, hogy hazánkban az európaiaknál sokkal szemérmesebbek az emberek. A fejlett országokban a gyógykezelés sokkal differenciáltabb, mint nálunk. Például Magyarországon nem megoldott, hogy mi lesz egy rákbeteg nő gyermekével. Egy családnak ez hatalmas tragédia és megoldandó feladat is egyben. Az anyának megváltozik a kapcsolata gyermekével, amit természetesen a gyerek is megérez, akinek a személyiségfejlődésére ekkor kellene a legjobban odafigyelni, hiszen kiesik az anyai gondoskodás alól. Tehát a gondoskodásnak sokrétűbbé kell válnia. A civil szervezetek sokat tehetnek ezért, de anyagi vonatkozásban sokkal nagyobb támogatásra szorulnak.
Ez is érdekelhet
Móritz Rita
Legjobban: