November 1-től egyes betegcsoportokban csak egyfajta gyógyszer lehet a kötelezően választandó terápia. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) vaklicit során választaná ki a befogadandó új gyógyszereket, és a terápiák közül a legolcsóbbat tenné finanszírozottá. Az intézkedés akár több ezer beteg gyógyszeres kezelését is érintheti majd, akik olyan súlyos betegségekben szenvednek, mint a bőrrák, a tüdőrák, a prosztatarák, illetve egyes autoimmun gyulladásos betegségek. Lehetséges, hogy emiatt bizonyos betegek nem juthatnak hozzá a megfelelő terápiákhoz, vagy a kezelés ideje alatt megszakítják? Szakembert kérdeztünk a témában.
Soha nem volt ennyi gyógyszer a piacon
"Nagyon fontos és nehéz szakmai kérdés előtt állunk, valamilyen új rendszer kialakítása mindenképpen szükséges. A jelenlegi, korlátozott anyagi források miatt ugyanis lassan eljutunk oda, hogy egy új terápia finanszírozottá tételéhez egy másikat ki kell venni a kedvezményezett listáról, tehát a források növelésére is feltétlen szükség lesz" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Peták István rákkutató, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója. A kutató szerint a gyógyszerfejlesztők olyan ütemben állnak elő az egyre hatásosabb , de sajnos igen költséges terápiákkal, amivel a nálunk erősebb gazdaságú országok sem tudnak lépést tartani.
Október elején tartotta Madridban szokásos, éves konferenciáját az Európai Onkológusok Társasága, ahol elhangzott, hogy az emberiség soha nem látott, történelmi jelentőségű fejlődési szakaszban van a daganatellenes terápiák területén. Míg ugyanis korábban egy évtized alatt 10-20 új rákellenes gyógyszer került forgalomba, addig 2010-15 között 47 új készítmény - elsősorban új típusú, innovatív célzott gyógyszer, illetve immunterápia - forgalmazását hagyták jóvá, 2020-ig pedig a százat is meghaladhatja az ebben az évtizedben piacra kerülő készítmények száma. "Ezen kezelések költsége igen magas, jellemzően 1-5 millió forint között mozog havonta. Finanszírozásuk pedig nemcsak nálunk, hanem az egész világon komoly problémát jelent. Még a hat leggazdagabb ország is csupán az imént említett, 47 forgalomba kerülő gyógyszer alig felét tudja finanszírozni" - hangsúlyozta Dr. Peták István.
A modern orvoslás már nem a betegség lokális kialakulása alapján kezeli a különböző daganattípusokat, két emlőrákkal beutalt páciens például két teljesen különböző terápiát kaphat. Elsősorban a daganatot kiváltó genetikai tényezők alapján választják ki a kezelést. Jelenleg nagyjából hatszáz olyan gént ismernek a kutatók, amely daganat kialakulását eredményezheti, ezekben körülbelül 4,5 millió különböző mutáció fordul elő. A rák okát felismerve pedig az orvosok már célzottan a daganatsejtek kóros osztódását kiváltó molekuláris okokat támadhatják személyre szabottan, az úgynevezett precíziós onkológia módszereivel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy-egy rákgénre manapság több célzott terápiás készítmény is forgalomban van, a tüdőrákban például négyféle gyógyszer rendelkezésre áll egy adott rákgén ellen. A molekuláris diagnosztikai módszereknek köszönhetően a génben kimutatott mutációk alapján a kutatók egyre biztosabban meg tudják mondani, hogy melyik lenne a leghatásosabb kezelés az adott beteg számára. Egyes esetekben azonban még nem olyan egyértelmű a helyzet - itt jön képbe az említett vaklicit.
Rugalmas rendszerre van szükség
"A biztosító jelenleg azt mondja, hogy az olyan indikációs területeken, ahol nem lehet megállapítani egyértelműen, melyik készítmény a legjobb, döntsön az ár. A szabályozás értelmében - az én olvasatom szerint - ugyanakkor minden olyan gyógyszer finanszírozása megmarad, amely az adott esetben a legjobb" - magyarázta Dr. Peták István. Szerinte a betegeknek nem kell attól tartaniuk, hogy kezelés közben megvonnák a pénzt a terápiájuktól. A szakember nem tartja szakmailag reálisnak, hogy egy bizonyíthatóan hatásos terápiát a kezelés közben leállítsanak, mert rendkívül veszélyes lenne a páciensre nézve.
A legnagyobb veszélye a szabályozásnak az lehet, ha a rendszer nem kellően gyors és rugalmas az új kutatási eredmények terén. Ha ugyanis időközben kiderül, hogy egy adott betegség molekuláris altípusában az "árversenyt vesztett" készítmény bizonyul hatásosabbnak, akkor a lehető leggyorsabban vissza kellene vezetni a finanszírozott listára. Betegek életébe kerülhet ugyanis, ha a gyógyszergyártónak és az egészségbiztosítónak évekig húzódó tárgyalásokat kell lefolytatniuk minden új készítmény miatt. Dr. Peták szerint jobb lenne egy olyan rendszer, amelyben azonnal finanszírozott az új terápia, és a valós élet tapasztalati alapján lehetne aztán meghatározni, hogy milyen indikációban indokolt hosszú távon a finanszírozás.
Ez is érdekelhet
Az igazi pazarlást a hatástalan kezelések jelentik, ezek számát lehetőség szerint minimalizálni kell Dr. Peták István szerint. "Rövid távon értem a NEAK lépését, bízom azonban benne, hogy hosszú távon a személyre szabott orvoslás fejlődésével inkább a sikertelen kezelések csökkentésével tudjuk megóvni a betegeket, és csökkenteni a költségeket is, hogy maradjon erőforrás az új gyógyszerek befogadására."
Legjobban: