Már 213 védőnő végezhet kenetvételt 363 településen, így olyanok is igénybe vehetik a méhnyakrák-szűrést, akiknek körülményes lenne eljutniuk nőgyógyászhoz.
A Nemzeti Népegészségügyi Program célul tűzte ki, hogy a korszerű, a szakterület mai állásának megfelelő szervezett, lakossági méhnyakszűrés feltételei Magyarországon is megteremtődjenek. A hazai gyakorlat eltér a mértékadó nemzetközi szervezet ajánlásaitól és a szűrésben eredményes országok gyakorlatától, ahol a "szűrés" nem azonos a "nőgyógyászati vizsgálattal", hanem csak a bizonyítottan hatásos méhnyakszűrésre szorítkozik. Módszere a kenetvizsgálat, amelyet az alapellátásban dolgozók, szakdolgozók végeznek. A nőgyógyász szakorvosok szerepe a második lépésben, az esetleges rendellenesség felismerése után kezdődik.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint évente a méhnyakszűrésre meghívott nőknek mintegy 5 százaléka jelenik meg a szervezett szűrővizsgálaton. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyakrákos esetek többsége a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő. Éppen ezért rendkívül fontos e célcsoport megnyerése a méhnyakszűrésen való rendszeres részvételre, a szűréshez való hozzáférhetőség növelése és a személyes megszólítás. Ez a feladat az egészségügyi alapellátásban a területi védőnő nővédelmi tevékenységének keretébe jól beilleszthető.
A Védőnői Méhnyakszűrő Program II. (VMP II.) keretében újabb 125, főként falvakat ellátó védőnő képzése valósulhatott meg. A képzés záró rendezvényét és ünnepélyes oklevél átadó ünnepségét 2010. július 7-én tartották az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Fodor Termében.
Az elmúlt évben kiképzett védőnőkkel együtt immár összesen 213 védőnő végezheti 2010. október 11-ig területén a népegészségügyi célú méhnyakszűrést (kenetvételt). A következő napokban 363 településen összesen 42.572 nő kap meghívólevelet a védőnőnél is elérhető szűrésre.