A tüdőrák Magyarországon is a legtöbb életet követelő daganattípusok listájának élén van, a férfiak rákos halálozásában az első, a nőknél a második helyet foglalja el. A kutatók szerint ennél a daganattípusnál azért ilyen alacsony a túlélési arány, mert a tumorsejtek rendkívül gyorsan fejlődnek és változnak meg, így egyre ellenállóbbá válnak a kezelésekkel szemben, és az immunrendszer természetes válaszreakcióját is elkerülhetik. Sok betegnél ezért olyan esetben is alkalmazzák a szervezetet megerőltető kemo- és sugárterápiát, ha azt az állapota nem teszi indokolttá. Kutatók most egy olyan vértesztet fejlesztettek ki, amely segít megállapítani, hogy a daganatsejtek milyen agresszíven terjednek a szervezetben. Ha ugyanis a betegség már nem kezelhető a hagyományos kemoterápiával, felesleges a beteg szervezetét terhelni vele.
Az immunsejteket is a rák ellen fordítanák
Az Egyesült Királyságban indult TRACERx projekt részeként a kutatók 13 kórház 750 betegét vonták be, melynek eredményeiről a Nature című orvosi lap számolt be. Megpróbálták például megjósolni, hogy a kezelésen átesett betegeknél milyen arányban térhet vissza a daganat a későbbiekben. A Manchester Egyetem kutatói négy évig követték figyelemmel a betegek állapotát, és a műtétre váró nagyjából 100 betegtől vérmintát is vettek. Vizsgálták a mintákban a tumorsejtek számát és típusait is. Az eredmények szerint azoknál a betegeknél újult ki a betegség a legnagyobb arányban, akiknek a vérében a műtét előtt a legtöbb daganatsejtet mutatták ki.
A második vizsgálatban két londoni rákkutató intézet közös kutatócsoportja elemezte ki a levett mintákat. Mesterséges intelligencia bevonásával, a szövetek genetikai hátterének feltárásával próbálták minél pontosabban megjósolni, hogy mennyire lesz agresszív a daganat, és eszerint választották meg a beteg számára megfelelő kezelési módot is.
A fentiek ismeretében a kutatók kidolgoztak egy Oracle, vagyis Orákulum nevű eljárást, amely a vérben lévő ráksejtek típusát és számát is figyelembe véve kiszámíthatóvá teszi a daganat fejlődésének ütemét. Az algoritmus segít kiszűrni azokat a betegeket, akiknek az állapotán már csak ronthat a kemoterápiás, illetve sugárkezelés, ezért más eljárásokkal kell náluk próbálkozni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A projekt részeként egy harmadik kutatást is elvégeztek, amely a tüdőrákos betegek immunreakcióira fókuszált. A kutatók azt látták, hogy a levett mintákban az immunsejtek a daganatsejtek köré gyűltek, ami arra utal, hogy a szervezet észlelte az elváltozást, és megpróbálta leküzdeni a rákot. Ez a reakció viszont nem minden esetben indul be, a daganatban ugyanis többféle ráksejt is szaporodásnak indul, ami így összezavarja az immunrendszert. A kutatók célja, hogy ezeket az immunsejteket (más néven T-sejteket ) betanítsák arra, hogy hatékonyabban felismerhessék, és felvehessék a harcot a daganattal.
Legjobban: