A British Medical Journal című lapban nemrég közzétett tanulmány szerint, az elmúlt évek során nem mutatható ki észrevehető csökkenés a mellrákban elhunytak számában, dacára annak, hogy a szűrések egyre elterjedtebbek.
Egy francia, angol és norvég kutatókból álló nemzetközi csapat arra a következtetésre jutott, hogy a kezelések és az egészségügyi rendszer javításával jóval több eredményt lehetne elérni, mint a szűrésekkel.
Számos fejlődő országban ugyan csökken a mellrákban elhalálozottak száma, de nehéz megállapítani, hogy ez a tendencia minek köszönhető. 1965 és 1980 között az északi országokban - ahol a többi országhoz képest korábban szűrik a nőket rákra - szokatlanul nagy iramban csökkent a méhnyakrák halálozási aránya, ezért a kutatók érdekes vizsgálatba fogtak. Három országpár adatait vetették össze: Észak-Írországét és az Ír Köztársaságét, Hollandiáét és Belgiumét, illetve Svédországét és Norvégiáét. Az egyes országok egészségügyi rendszere és a mellrák kockázatának mértéke minden pár esetében nagyon hasonló volt. Különbség mindössze abban mutatkozott, hogy minden párból a második országban 10-15 évvel később kezdenek szűrni, ezért a kutatók abból a feltételezésből indultak ki, hogy ott csökken nagyobb mértékben a halálozási arány, ahol korábban végeznek szűrést a nőkön.
Az eredmények azonban azt mutatták, hogy e tekintetben nem igazán mutatkozott különbség az országok között, ezért a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a mammográfiai szűrés időzítése helyett sokkal inkább az adott ország egészségügyi rendszerének hatékonysága és fejlettsége számít, ha a rák megelőzéséről van szó.
Legjobban: