Már sokszor bejelentették, hogy sikerült felfedezni a rák ellenszerét, aztán mégsem történt meg a nagy áttörés. Ám amennyiben a humán klinikai kísérletek is visszaigazolják kaliforniai kutatók eredményeit, ezúttal tényleg nagy előrelépés történhet a rákgyógyításban .
Ha aktiválják az immunrendszert a rákos daganat helyén, azzal az immunsejteket harcba hívhatják és arra ösztönözhetik őket, hogy elpusztítsák a tumorsejteket. Az egyik stratégia szerint az immunstimuláló molekulákat közvetlenül a daganatba kell fecskendezni, ám ez a módszer problémás a nehezen hozzáférhető daganatok esetében. De változhat a helyzet.
Tumorgyilkos molekula, de más, mint a kemoterápia
A Stanford Egyetem kutatói egy új szintetikus molekulát fejlesztettek ki, amely egy tumorcélzó hatóanyagot kombinál egy másik, az immunaktiválásért felelős molekulával. Ez a tumorellenes célzott immunterápia intravénás gyógyszeradagolással történik. A hatóanyag utat tör magának a szervezetben található egy vagy akár több tumorhoz, és odavonzza az immunsejteket a rák elleni küzdelemre – számolt be róla a Brighterside News .
Az új immunterápia három adagja kilenc laboratóriumi egérből hatnak meghosszabbította a túlélését, amelyeket agresszív, tripla negatív emlőrákkal kezeltek. A hatból három a hónapokig tartó vizsgálat során meggyógyult a rákból. A molekula egyetlen adagja 10 egérből ötnél teljes tumorregressziót idézett elő. A szintetikus molekula hasonló eredményeket mutatott a hasnyálmirigyrák egérmodelljében is.
„Pár állatot lényegében néhány injekcióval meggyógyítottunk. Ez eléggé megdöbbentő volt. Amikor a tumorok belsejét vizsgáltuk, azt láttuk, hogy az erősen immunszuppresszív mikrokörnyezetből egy aktivált B- és T-sejtekkel teli mikrokörnyezetbe kerültek, hasonlóan ahhoz, ami akkor történik, amikor az immunstimuláló molekulát közvetlenül a tumorba injektálják. Tehát tumoron belüli injekciós eredményeket érünk el, de intravénás beadással” – mondta Jennifer Cochran, az egyetem biomérnöki tanszékének vezetője, aki munkatársaival a projektet leíró tanulmányt a Cell Chemical Biology című online folyóiratban tette közzé.
Elég, ha intravénásan beadják
A kezelés egy korábbi tanulmányra épül, amelyet Ronald Levy és Idit Sagiv-Barfi jegyzett, akik egyébként a mostani kutatásban is részt vettek. A korábbi kísérletben a tumor helyére közvetlenül befecskendezett egyik immunaktiváló szer ugyanaz volt, mint most. Az a tanulmány kimutatta, hogy a kombináció képes volt egerekben a daganatokat és a távoli áttéteket is kiirtani. Emellett a spontán emlődaganatok kialakulását genetikailag módosított egereknél is gátolta. Ez a felfedezés indította el a folyamatban lévő klinikai vizsgálatot non-Hodgkin limfómában szenvedő embereknél – olvasható a Stanford híroldalán .
„Az új kutatás meglepő eredménye az volt, hogy a tumor mikrokörnyezetét az intravénásan beadott molekula által lehetett alakítani, azonosan azzal, amit az immunstimuláló szerek közvetlenül a tumorba történő befecskendezésével értünk el. Ez nagy előny, mert így már nem szükséges, hogy a tumor olyan helyen legyen, ahol a hatóanyag könnyen vagy biztonságosan beadható” – mondta Levy.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, a PIP-CpG nevű molekula készen áll-e és mikor lesz alkalmas az embereken való tesztelésre. Mivel azonban a molekula tumort megcélzó része, a PIP felismer bizonyos integrineknek nevezett fehérjéket, amelyek nagy mennyiségben találhatók meg számos rákos sejt felszínén, a kutatás eredménye arra utal, hogy a jövőben a különféle rákos megbetegedésekben szenvedő páciensek számára egy "készen kapható" kezelést lehet majd alkalmazni.
Egy sokoldalú tumorcélzószer: a PIP
„A PIP nagyon sokféle daganattípuson képes lokalizálódni. Emellett ugyanaz a molekula a biológiailag aktív egerekben, főemlősökben és emberekben is” – mondta Miller.
Jennifer Cochran Matthew Scottal, a fejlődésbiológia professor emeritusával és az azóta elhunyt radiológussal, Sanjiv ’Sam’ Gambhirral tanulmányozta a laboratóriumában létrehozott PIP-et, különös tekintettel arra a képességére, hogy felkutassa a rákos sejtek felszínén lévő integrineket, és hozzákötődjön azokhoz. E molekulák megfigyelése közeli infravörös képalkotással vagy pozitronemissziós tomográfiával lehetővé teszi a kutatók számára, hogy nyomon kövessék a nehezen látható rákos megbetegedések helyét a szervezetben.
A Cochran-laboratórium más munkái során a kutatók a Stanford ChEM-H gyógyszerkémiai központjával együttműködve olyan konjugátumokat hoztak létre, amelyek felkutatják a rákos sejteket, és kemoterápiás mérgeket juttatnak a daganatba.
„Ezek az integrin -célzó molekulák úgy viselkednek, mint az irányított rakéták. Mérgező gyógyszereket vagy képalkotó anyagokat juttathatnak célba. Most arra használjuk őket, hogy olyan jelet adjanak, amely felbőszíti az immunsejteket, hogy harcoljanak a daganat ellen” – mondta Cochran. Ez a jel, a CpG, a baktériumokban és vírusokban gyakori, de gerincesekben ritkán előforduló DNS-mintázatot utánozza.
Bizonyos daganattípusok, köztük egyes emlőrákok kihasználják a természetes szabályozó utakat, hogy a daganatba beszivárgott rákölő immunsejtek aktivitását visszafogják, immunológiailag ’hideggé’ tegyék őket.
Ez is érdekelhet
Miller és Sagiv-Barfi azt találták, hogy a PIP-CpG kezelés hatására az egerek mellrákos daganatai ’forró’ daganatokká váltak, amelyekben aktivált T- és B-sejtek hemzsegtek. A kezelés a daganatban csökkentette az immunszuppresszor sejtek egy másik típusának, a myeloid-derivált szuppresszor sejteknek az előfordulását is. A kutatók azt is kimutatták, hogy a kezelés állatokban több daganatot is képes megcélozni, ezért azt most más ráktípusoknál és más immunterápiákkal kombinálva is vizsgálják.
Legjobban: