A statisztikák szerint a méhnyakrák teszi ki az összes daganatos halálozás egytizedét, a fejletlen országokban pedig vezető halálok a nők körében. Magyarországon 2012-es adatok szerint a megelőző három évben a méhnyakrák volt a 45 év alatti nők körében az emlőrák utáni második leggyakoribb daganattípus. Évente 1000-1200 új beteget regisztráltak, és közel 400 nő vesztette életét a betegség következtében.
Még szomorúbb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a méhnyakrákos megbetegedések döntő többségéért egy ma már szinte teljes mértékben megelőzhető fertőzés felel. Az előfordulási esetek 99 százalékát ugyanis a humán papillóma vírus (HPV) okozza.
A HPV vírus közvetlen testi kapcsolattal terjed: bőrkontaktussal, illetve a testnedvek közvetítésével is átadható. Ez azt jelenti, hogy a szexuális érintkezés bármilyen formája során könnyen átkerülhet egyik testről a másikra, így dörzsölés hatására, a bőrfelületek érintkezésekor az apró hámsérülésekről is. Következésképpen az óvszer – mivel közvetlenül csak a péniszt védi – nem jelent százszázalékos védelmet a kórokozóval szemben. A vírusfertőzés önmagában nem okoz rákot, ám a méhnyakrákkal diagnosztizált nők túlnyomó többségében kimutatható a HPV kórokozójának jelenléte.
Védőoltással a fertőzés hatékonyan megelőzhető. A HPV védőoltásnak két-, négy- és kilenckomponensű változata érhető el, amelyek 9 éves kortól bármikor beadhatók, utóbbi kettő fiúknak és férfiaknak is. Az oltásnak köszönhetően az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot, ami felkészíti a szervezetet a fertőzés kivédésére, vagyis hatékony védelmet jelent a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és hüvelyrákkal szemben is. A négy- és kilenckomponensű vakcina a végbélnyílás körüli rákok és a nemi szervi szemölcs ellen is hatásos védelmet jelent, ezért férfiaknak is ajánlott a beadása, a szexuális élet megkezdése után is. A Magyarországon januártól elérhető kilenckomponensű változat közel teljes körű védelmet jelent a méhnyakrákkal szemben: a négykomponensű vakcinához képest 20 százalékkal nagyobb, 90 százalékos védelmet biztosít.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rendszeres méhnyakrákszűrésen akkor is tanácsos részt venni, ha beadattuk a védőoltást. Felnőtt nőknél legalább két-három évente, orvosi javallatra akár ennél sűrűbben is: a betegség korai felismerése életmentő lehet. A szűrés során a nőgyógyász fizikális vizsgálatot végez, valamint kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról, amelyet később mikroszkópos vizsgálatnak vetnek alá.
Ez is érdekelhet
Legjobban: