Kiválthatnák az antibiotikumokat azok az anyagok, amelyek a velünk született védekezőreakciókat - az immunrendszer működését - erősítik. Egyre inkább szükség lenne rájuk, hiszen a baktériumok mind nagyobb arányban képesek ellenállni az elpusztításukat szolgáló gyógyszereknek.
Immunerősítő fehérjét állítottak elő kanadai kutatók, amely az antibiotikumok hatásának ellenálló baktériumok ellen is védelmet jelenthet. A 13 aminosavból álló peptidet, az IDR-1-et Staphylococcus és Salmonella baktériumokkal fertőzött egerekbe injektálták. Az így kezelt kísérleti állatok kétszer nagyobb eséllyel élték túl a fertőzést, mint terápiát nem kapó társaik. A Nature Biotechnology című szakfolyóirat márciusi számában közzétett kísérlet közelebb visz a súlyos kórházi fertőzések leküzdéséhez - reméli dr. Robert Hancock (University of British Columbia, Vancouver), a kutatócsoport vezetője. Ezek megelőzése kiemelkedően fontos lenne például a mesterségesen lélegeztetett betegek esetében, kemoterápia után, vagy ízületi pótlások, protézisek beültetését követően. A veszélyes szövődményeket okozó baktériumok jelentősége egyre nő ezeken a területeken - ráadásul egyes törzseik már szinte minden antibiotikummal szemben rezisztenssé váltak.
A halálesetek harmadáért világszerte a fertőzések a felelősek. Az európai adatok szerint - amelyek a baktériumok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciáját figyelő szervezet (EARSS) honlapján (www. earss.rivm.nl) hozzáférhetők - a vérből kimutatható MRSA- (methicillin hatóanyagú antibiotikumra rezisztens Staphy-lococcus aureus) törzsek által okozott fertőzések rangsorában Magyarország a 16. helyen áll 27 ország közül. Szomszédaink közül Szlovákia a 15., Ausztria a 18., Csehország a 20. helyet foglalja el. Dr. Nagy Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára szerint azonban hazánk pozíciója bármikor változhat. Nem kell hozzá más, mint hogy bejusson az országba egy fertőzőképességét tekintve "sikeresebb" MRSA-klón, például egy külföldön ápolt beteg hazaérkezésekor.
A professzor asszony szerint hazánkban is egyre gyakoribbak az antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzsek a kórházban ápolt betegek körében. Az MRSA-törzsek mellett a több hatóanyagnak is ellenálló, ún. multirezisztens Pseudomonas- és Acinetobacter-törzsek kórházi előfordulásával is számolni kell a hazai fekvőbeteg-intézetekben. A kórházban fekvők közötti átvitel megakadályozásához elengedhetetlen például az MRSA-pozitív betegek elkülönítésére és ápolására vonatkozó kórházhigiénés előírások betartása - vagyis az egyágyas vagy elkülönített kórterem, a külön ápolószemélyzet, legalább addig, amíg a negatív tenyésztési lelet megérkezik. Emellett alapvető jelentőségű, hogy célzottan, a biztosan ható antibiotikummal kezeljék a bakteriális fertőzésben szenvedőket.
Dr. Brett Finlay, a kanadai kutatócsoport tagja szerint az a "szép" az új peptidben, hogy a védeni kívánt szervezetben vált ki reakciót, és nem közvetlenül a baktériumokat támadja meg. Ezért nem várható, hogy a baktériumok rezisztenssé váljanak vele szemben.
További kutatások kimutatták, hogy a kialakuló reakcióban jelentős szerepet játszanak az immunsejtek egyes fajtái: a makrofágok és a monociták, míg más sejtféleségek, például a limfociták, nem vesznek részt a folyamatban. A peptid nem okozott túlzott gyulladásos reakciókat vagy egyéb súlyos mellékhatásokat. A kutatók ezért abban reménykednek, hogy egy éven belül megkezdődhetnek az emberekkel végzett vizsgálatok is.
(2007.05.22. 09:55)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Dr. Rontó P. Zoltán - Népszabadság
Legjobban: