A betegségek tüneteiről, a köztük lévő különbségről és a kezelési lehetőségekről dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza beszélt.
Méhnyálkahártya-rák vagy hiperplázia?
A két betegség közül a második, vagyis a méhnyálkahártya hiperplázia a kisebbik rossz. Ebben az esetben a méhnyálkahártya mirigyei, illetve kötőszövete vastagszik meg, szaporodik el túlzott mértékben. A kezdeti tünetei megegyeznek a méhnyálkahártya-rák tüneteivel, így nem kis riadalmat keltenek. A méhnyálkahártya hiperplázia azonban messze nem olyan veszélyes, mint a rosszindulatú daganatos megbetegedés.
Mik a méhnyálkahártya hiperplázia tünetei?
Mindkét esetben a háttérben hormonális változások állhatnak. Az ösztrogén szint túlzott emelkedése, illetve a progeszteron lecsökkenése olyan változások, melyek nagyban hozzájárulhatnak az ilyen problémák kialakulásához. Emellett a kor előrehaladtával a rák, illetve a méhnyálkahártya hiperplázia kockázata is megnő, leggyakrabban 50 és 65 éves kor között jelentkezik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jelentősen befolyásolja a menopauza megjelenése, hiszen ilyenkor a hormonális változások előtérbe kerülnek, valamint komoly rizikófaktort jelent az elhízás is, hiszen hormonálisan ez is befolyásoló tényező, akárcsak a PCOS - mondja dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.
A betegség vezető tünetei:
- Mindkét esetben jellemző a megváltozott menstruáció, bővebb vérzés, illetve a köztes időben, vagy a menopauza után is jelentkező vérzés. Ez a tünet már az igen korai stádiumban is érzékelhető.
- Előrehaladott esetekben a méhnyálkahártya-rák tünetei között szerepel még a híg, bűzös folyás, az alhasi görcsök, valamint a láz, az általános gyengeség, és a fogyás is.
A méhnyálkahártya-rák diagnózisa és kezelése
A méhnyálkahártya-rák ma Európában a nők körében vezető ráktípus, így mindenképpen komoly figyelmet kell fordítani a tünetekre. A problémát már az ultrahangvizsgálat során is gyanítani lehet, de a biztos diagnózis a méhüregből való kaparék vétel, majd annak szövettani vizsgálata útján állapítható meg. Ezzel a módszerrel a hiperplázia illetve a rák jól elkülöníthető.
A diagnózis felállítása után a szakember dönt a kezelési lehetőségekről is. Méhnyálkahártya hiperplázia esetében a hormonális okot érdemes kezelni, mivel a legtöbb esetben a hormonháztartás helyrebillenésével a probléma is megszűnik, magától helyrejön.
Méhnyálkahártya-rák, vagyis endometrium-karcinoma esetében az idő döntő tényező! Az időben felismert, és megfelelően kezelt betegség esetében a túlélési esélyek igen jók.
A kezelés általában műtéti, a méh és a petefészkek eltávolítása. A betegség kiterjedése és szövettani besorolásától függően a kismedencei nyirokcsomók eltávolítására is szükség lehet. Ha erre nincs mód (például nagyon idős, vagy műtét szempontjából kifejezetten nagy kockázatú beteg) akkor a sugárkezelés.
Legjobban: