Jelenleg jobbára statisztikai valószínűség alapján lehet egyes daganattípusoknál, stádiumoknál megbecsülni a rák kiújulásának kockázatát, ám egyre több olyan módszer is létezik, amely nem múltbeli számokon alapszik, hanem a konkrét beteg személyes rizikóját képes meghatározni. Molekuláris genetikai tesztet használnak már egyes emlődaganatok műtéte után is, amikor a szövettani vizsgálatok és a rendelkezésre álló más adatok alapján nem egyértelmű, hogy a betegnek szükséges-e operáció utáni (adjuváns) kemoterápiát kapnia. Egyre biztatóbb lehetőségként merül az is fel, hogy a vérből is ki tudják mutatni a keringő ráksejteket, sőt azok genetikai örökítőanyagát is. Ez új dimenziót nyithat meg úgy a diagnózisban, mint a kontrollvizsgálatokban, s az ezekhez kötött terápiás döntésekben.
A ráksejteket nemcsak a felgyorsult szaporodás, hanem magasabb sejtpusztulási arány is jellemzi, a széteső daganatsejtekből pedig azok örökítőanyaga (DNS) bekerül a vérkeringésbe. Ezek vizsgálatával az orvosok érdemi információkat szerezhetnek magáról a tumorról, annak kiterjedtségéről és molekuláris genetikai jellemzőiről is. Miután sikerült azonosítani azokat a genetikai hibákat, amelyek amelyek jellemzőek a daganatra, így azokat a jeleket is kereshetik a vérben, ami a rák kialakulását előjelezheti - magyarázta prof. Dr. Kopper László, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professzora.
Amint Kopper László fogalmaz, az elsődleges tumorban nem egyféle ráksejt van, s azok is folyamatosan átalakulnak, részben a terápia hatására genetikailag mutálódnak. A keringő DNS-ek egyfajta tükörképei a tumornak, ahonnan aktuálisan leváltak: mennyiségük alapján következtetni lehet a daganat kiterjedtségének negatív vagy pozitív változására. A vizsgálat jelezheti a terápia eredményességét, vagy akár eredménytelenségét, illetve a daganat kiújulására és áttétképzésre is gyanút adhat még azelőtt, mielőtt bármilyen képalkotó vizsgálattal (röntgen, CT, MRI) felfedezhető méretűvé növekedne az áttétes góc. A folyadékbiopsziának is hívott eljárás további előnye lehet, hogy csak egy vérvételt kíván, amely a beteg megterhelése nélkül, gyakorlatilag korlátlanul ismételhető, s ezzel a betegség folyamatosan nyomon követhető - hangsúlyozta a szakember.
Egy közelmúltban publikált kutatás során 55 beteg sorsát követték akként, hogy a kezelések előtt a DNS-mintákban meghatározták az emlőrákban gyakori mutációkat, majd ezeket keresték a műtét után a vérben. A daganat kiújulásakor a betegek 80 százalékában ki lehetett mutatni a keringő tumor DNS-t a vérből, sőt átlagosan mintegy 8 hónappal korábban jelezni lehetett a rák valószínűsíthető kiújulását, mint ahogyan azt képalkotó vizsgálatokkal fel lehetett volna fedezni.
Dr. Lakatos Gábor, a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológusa szerint vastagbéldaganatos betegek állapotának nyomon követésében is eredménnyel alkalmazták a keringő tumor-DNS meghatározását. Mint elmondta, ennek azért van jelentősége, mert a II-es stádiumú vastagbéldaganat esetén nem lehet mindig egyértelműen eldönteni, szükség van-e kemoterápiára a későbbi kiújulási kockázat csökkentése érdekében, vagy felesleges a megterhelés. Ebben egyértelmű irányt mutathat, ha a kísérleti módszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, s elérhetővé válhat a mindennapi betegellátás számára is. "Az eddig ismertté vált eredmények biztatóak, ám hangsúlyoznunk kell ezek kísérleti jellegét. Magyarországon is végeznek keringő DNS meghatározást, ám ezek a vizsgálatok egyelőre elsősorban kutatási programok részeként történnek és nem a betegellátásban" – jelenti ki Kopper László.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: Rakgyogyitas.hu
Legjobban: