Szűrni kéne a vastagbélrákot, nem csupán a kezeléssel "tüzet oltani". Orvosilag meg is van rá a mód, csak a pénz hiányzik. Pedig lehet, hogy mégiscsak a megelőzéssel járnánk jobban.
Második-harmadik halálok hazánkban a vastagbélrák. A férfiak között ez - Csehországgal holtversenyben - Európában a szomorú első helyezést jelenti, de a sok életmódbeli tényezővel is összefüggésbe hozható daganatfajta a magyar nők esetében is "dobogósként" tarol. Gyakorisága korábban folyamatosan nőtt, míg újabban - főleg a sűrűbb endoszkópos vizsgálatoknak, vagyis a jobb diagnosztikai háttérnek köszönhetően stagnál - mondja dr. Szilvás Ágnes, a Szent János Kórház 1. belgyógyászati és gasztroenterológiai osztályának szakrendelés-vezető főorvosa. Az orvosok meghosszabbított szemének és kezének is nevezhető üvegszálas, kamerás műszerrel, az endoszkóppal a rosszindulatú folyamat már abban a korai szakaszban is felismerhető, amikor sokkal nagyobb a gyógyítás esélye. A módszer mára hazánkban is széles körben polgárjogot nyert, s alkalmazása során számos hasznos tapasztalat gyűlt össze. Ezek is szóba kerülnek a gasztroenterológia napi gyakorlatáról szóló csütörtöki nyilvános szakmai tanácskozáson, melyet a vendéglátó kórház a Magyar Gasztroenterológiai Társasággal és a Magyar Ultrahang Társasággal közösen rendez.
Jóllehet nálunk az endoszkópot ma még főként a gyógyításban vetik be, sok fejlett országban a megelőzésnek is eszköze. Az Egyesült Államokban és egyre több európai országban nem véletlenül támogatják a lakosság széles körű endoszkópos vastagbélrákszűrését. E körül persze nagy a szakmai vita, hiszen ha csak az hangzik el, hogy ezer vizsgálatból 2-3 korai vastagbélrákot lehet megelőzni, néhányan esetleg legyintenek. Az esetek további 20-30 százalékában azonban olyan - ugyan még jóindulatú - polipokat találnak, amelyeket rákmegelőző állapotnak lehet tekinteni. Hogy mely polipokból és milyen hatásra válik rák, az még nem teljesen egyértelmű, ahogy az sem, mitől csökken a kockázat. Ebben a vonatkozásban számos tényezőt vizsgálnak, többek között a kalciumot és bizonyos gyógyszereket, mint például a szalicilsav-származékokat.
A Szent János Kórház e téren jelentős szakmai központnak számító 1. Belgyógyászati osztálya is részt vesz egy másfél éve folyó és 3 évig tartó nemzetközi követéses vizsgálatban, mely a fenti két anyag mellett egy D-vitamin-származékkal kiegészített szer komplex gátló hatását vizsgálja a polipok kiújulására. Mint a főorvos aszszony elmondta, bizonyosfajta polipok 5-10 százalékban újulnak ki úgy, hogy az egyúttal rákosodást is jelent, ám egyes öröklődő típusú polipok esetében a veszély akár 50 százalék is lehet. S minthogy már 40 éves kor alatt is az emberek 20-30 százalékában, 60 év felett pedig már 50 százalékában található bélpolip, a közegészségügyi kockázat nem lebecsülendő. Az pedig, hogy mikor veszik észre és mikor távolítják el, szintén döntő kérdés, hiszen a 4 centisnél nagyobbra növő polipok már 40 százalékos eséllyel válnak rosszindulatúvá.
A szűrésre egyébként az endoszkópon kívül más módszer is létezik. Vannak, akik mikrovérzéseket próbálnak kimutatni a székletből vegyi elemzéssel. Ennek azonban a főorvos aszszony szerint sem elég jó az érzékenysége, sok kezdődő daganat észrevétlen marad. Hatvan év felett mindenképpen vastagbéltükrözés a célszerű, polip esetén akár évente többször is. Az esetleges daganat helyének pontosításánál ehhez kiegészítő módszerként szolgál a háromdimenziós ultrahang, melyet az országban szintén ezen a kórházi osztályon alkalmaztak elsőként.
Ez is érdekelhet
Csakhogy Magyarországon nemhogy az endoszkópos szűrésnek, de még a jóval olcsóbb, szűréscélú székletvizsgálatnak sincs meg az anyagi háttere, s így társadalombiztosítási lehetősége. Mindegyik szűrőmódszerrel szemben felhozhatók persze kifogások, lehet a könynyebb út, a szűrés teljes mellőzése mellett dönteni, ennek azonban aggasztó halálozási statisztika lehet a következménye. Kidolgoztak ugyan már egy vastagbélrák-megelőzési nemzeti programot, ám a megvalósításra mindeddig nem akadt pénz. Ebben a helyzetben nagy felelősség nehezedik a gasztroenterológiai endoszkópos központokra, melyek központilag finanszírozott szűrés híján voltaképpen tűzoltást végeznek. A csütörtöki tudományos üléssel voltaképpen azt is jelezni szeretnék a szakemberek, ezek a központok országszerte készen állnak a szűrés lebonyolítására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: