Idén először Magyarországot is bevonták a STADA egészségügyi riportjába. A 23 európai országban végzett, reprezentatív felmérés részeként 46 ezer embert kérdeztek meg többek között arról, hogy mit gondolnak saját országuk egészségügyi rendszeréről, hogy miket tesznek meg a saját egészségükért, valamint a mentális jólétükre is kitértek.
A riportot bemutató római sajtótájékoztatón Peter Goldschmidt vezérigazgató hangsúlyozta, hogy fontos megérteni, mire van szükségük a különböző országok polgárainak az egészségügy terén, mert csak így lehet megoldásokat találni a problémákra.
Elégedetlenek az európaiak az egészségügyi rendszerrel
Az egészségügyi rendszerrel egyre elégedetlenebbek az európaiak. 2020-ban, éppen a világjárvány kitörése előtt, a megkérdezettek 74%-a volt elégedett az országa egészségügyi rendszerével. Azóta viszont egyre elégedetlenebbek: 2021-ben ez az arány 71% volt, tavaly már csak 61%, idén pedig 56%-ra esett. Sokak szerint a megelőzésre nem tesznek nagy hangsúlyt, illetve fontos problémának nevezték azt is, hogy nehéz időpontot foglalni, valamint az egészségügyi szakemberek hiányát is.
A megkérdezett országok közül Magyarország az első helyre került elégedetlenség terén: a felmérésben résztvevők 72%-a szerint nem működik megfelelően az egészségügyi ellátórendszer. Ennek fő oka a hosszú várólisták – amit sok más országban is a legsúlyosabb problémának tartanak. Nemzetközi szinten az időpontfoglalást nevezték meg nehezen elérhetőnek a megkérdezettek, de a magyarok különösen nagy számban (73%-ban). Hazánkban az elégedetlenkedők nagy része úgy látja, hogy az egészségügyi ágazat nem működik fenntartható módon. Minden második magyar hajlandó lenne fizetni is a jobb ellátásáért, ha megengedhetné magának. Az egészségügyi személyzet elérése pedig nem akkora probléma itthon, mint nemzetközi szinten, és az átlagnál kevésbé jellemző az is, hogy rossz ellátást kapunk mi vagy egy ismerősünk.
Az elégedettségi lista másik végén a belgák állnak. Magali Geens, a Human8 ügyvezető igazgatója úgy gondolja, hogy ennek oka többek között az orvosi egyetemek és kutatóközpontok, valamint a megelőzésre is nagy hangsúlyt tesznek (szűrővizsgálatok, oltási programok stb.).
Magali Geens kiemelte, hogy Svájcban például emelkedett az elégedettség. Ott például a páciensekre helyezik a hangsúlyt, a megelőzésre, és a digitális egészségügyi ellátásra – utóbbira a koronavírus-járvány alatt az elsők között álltak át.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megkérdezettek úgy látják, hogy az segítene az egészségügyön, hogy ha olyanok hoznák a döntéseket, akiknek ilyen típusú a végzettségük és/vagy megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Magali Geens ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy még ha így is van, ezt nem tudják az emberek – ezért a megfelelő kommunikációra kellene tenni a hangsúlyt.
Minden második magyar is egyet értett azzal, hogy megfelelő hátterű döntéshozókra van szükség az egészségügyben.
Van, amikor a netes keresés a nyerő
Mindezzel együtt a többség bízik a hagyományos orvoslásban továbbra is. Ez nem az egészségügyi rendszert jelenti, hanem az egészségüggyel kapcsolatos tudományos ismereteket, technológiákat, felszereléseket, gyógyszereket, fejlesztéseket stb. A magyarok döntő többsége (10-ből 8) is bízik hagyományos orvoslásban, de van, amikor inkább a netes keresésekre hagyatkozunk. Minden 5. magyar szeret naprakész lenni az alternatív gyógymódok terén is (ezek közé tartozik az akupunktúra és a homeopátia is).
„Az egészségügyi szakemberek kritikus szerepet játszanak a rendszer összetartásában. A felmérés alapján a magyarok a szakembereket jónak tartják, és hiszik, hogy az orvosuk és a gyógyszerészük tudja, hogy mi a legjobb nekik” – emelte ki az eredmények kapcsán Dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
Az is kiderült, hogy a férfiak részéről nagyobb ez a bizalom (72%), mint a nők részéről (65%). Magali Geens szerint ez azért lehet, mert a nők általában többet vannak kórházban, elsősorban a szülés miatt, és ezért a tapasztalatuk is több. „A nők az egészségügyi dolgozókkal is többet találkoznak” – folytatta.
Az is kiderült, hogy – egyelőre legalábbis – jobban bízunk az szakképzett és gyakorlott orvosok véleményében (63%). „Dr. Google-ra” a megkérdezettek 16%-a hallgat, „Dr. MI-re” pedig 12%-a. Viszont a magyarok az átlagnál valamivel többször fordulnak először az internetes tartalmakhoz, ha egészséggel kapcsolatos kérdésük van (10-ből 7-en, míg a globális átlag 10-ből 6 fő).
A digitális megoldásokat (elektronikus receptek, betegtájékoztatók stb.) is hasznosnak gondolják a magyarok. Magyarországon és globálisan is minden 3. válaszadó úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint ami segíteni képes az egészségügyi szakemberek munkáját. A saját egészségünk érdekében viszont még nem vetjük be annyira az MI-t: a magyarok 6%-a kéri chatbotok segítségét például abban, hogy emlékeztesse a gyógyszerei bevételére, vagy tanácsot kérjen a sportolással kapcsolatban. Ez még nemzetközileg sem jellemző: az összes válaszadó 8%-a használja ilyen céllal az MI-t.
Boldogabbak azok, akik dolgoznak az egészségükért
Arról is megkérdezték a résztvevőket, hogy ők maguk mit tesznek a saját egészségükért. A válaszadók 89%-a legalább egy valamit tesz azért, hogy egészségesebb legyen – ez összefügghet azzal, hogy a rendszer segítségében egyre kevesebben bíznak. Ez a magyarok 88%-ára igaz.
„Az emberek nem ülnek és várnak, hanem cselekednek” – mondta ezzel kapcsolatban Magali Geens.
Az emberek 50%-a ezért mozog, 49%-a egészségesen étkezik, 32%-a pedig különböző étrendkiegészítőket szed. Főleg a sport terén fontos az infrastruktúra, valamint a kirándulóhelyek, és a „work-life balance”, azaz a munka és magánélet közötti egyensúly megtartása. Mindez az erőfeszítés más téren is kifizetődik: az is kiderült, hogy boldogabbak azok, akik legalább 5 dolgot tesznek az egészségükért (76%-ban), mint azok, akik ennél kevesebbet, vagy akár semmit sem tesznek ezért (45 %).
Az is kiderült, hogy a felmérésben résztvevők körülbelül kétharmada boldognak tartja magát. Viszont a boldogság „fogy” a korral: míg a 18-34 év közötti korosztály 72%-ára igaz ez, 35-54 év között már csak a megkérdezettek 67%-ára. 55 év felett pedig 65%-ra esik ez az arány.
Egyszerre magányosak és boldogok
A mentális egészség kapcsán elkeserítő adatok érkeztek a fiatalabb korosztályról: bár látszólag a közösségi média összeköt mindenkit, valójában csak még magányosabbnak érezzük magunkat általa. A megkérdezettek több mint fele (52%-a) szinte mindig, gyakran vagy alkalmanként, de magányosnak érzi magát – a magyarok esetében ez a szám 56%.
Bár azt hihetnénk, hogy a magány érzése az idősekre jellemző, valójában pont ennek az ellenkezője igaz. Az 55 év felettiek 41%-a érzi magát magányosnak, míg a 18 és 35 év közöttiek 63%-ára igaz ugyanez – tehát háromból kettő emberre. Azok, akik saját bevallásuk szerint sok vagy elég időt töltenek a közösségi média különböző felületein, jellemzően magányosabbnak érzik magukat, mint azok, akik korlátozzák a képernyőhasználatot. És minél több időt tölt online valaki, annál magányosabbnak érzi magát – és jellemzően a fiatalabb korosztály használ digitális eszközöket, nem az idősebbek. „Eleszik az időnket” – mondta Magali Geens a közösségi médiumokról. Erre az összefüggésre viszont egyelőre kevesen jöttek rá.
A magányosság ellen is a munka és a magánélet egyensúlyát tartják fontosnak. Sok fiatal ugyanis mindig otthonról dolgozik, így a kollégákkal sincs személyes kapcsolata, és nehezebb is meghúzni a határokat. „Az, hogy mikor ér véget a munka, és mikor kezdődik a szabadidő, nagyon rugalmas lett” – mondta Magali Geens. Ennek persze vannak előnyei, hiszen munkaidőben is el lehet intézni személyes dolgokat, de sokan úgy érzik, a munka stressze is folyton velük van. A világjárvány óta viszont a legtöbben elvárják a home office lehetőségét, akár heti öt napon át is, főleg a fiatalabbak.
Mindez pedig kihat az egészségre is, hiszen azok, akik magányossággal és elszigeteltséggel küzdenek, nagyobb valószínűséggel halnak korai halált: 55%-kal nagyobb eséllyel alakul ki náluk demencia például. Ezért a szakértők szerint a mentális egészséggel is többet kellene foglalkozniuk az egészségügyben dolgozóknak.
Ez is érdekelhet
Peter Goldschmidt az esemény végén felhívta arra a figyelmet, hogy baj van. Bár nagyszerű látni, hogy sokan a kezükbe vették az irányítást, és tesznek is a jobb fizikai állapotukért, ez nem feltétlenül elég. „Az emberek 65%-a szerint jó a mentális egészségük – egyrészről mondhatjuk azt, hogy ez jó arány. Másrészt az emberek 35%-a nem elégedett a mentális egészségével – és ez baj. Ez az európaiak egyharmadát jelenti” – mondta.
Legjobban: