A mérsékelt égövön, ahol mi is élünk, a legtöbb ember úgy véli, hogy az éghajlatváltozás ugyan kárt okoz, de nem hiszi, hogy ez személyesen érinti. De ez tévedés. Az éghajlatváltozás már mindenkire hatással van az egészségre gyakorolt negatív hatásokon keresztül életkortól, egészségi állapottól, társadalmi-jövedelmi státusztól vagy a földrajzi helyzetétől függetlenül. Személyes egészségünk elválaszthatatlanul kapcsolódik a bolygó egészségéhez, és a bolygónak légzési problémája van - írja Renee Salas harvardi orvos a Massive Science tudományos magazinban.
Az emberek számára a légzés az oxigén vérbe való bejuttatását és a szén-dioxid eltávolítását jelenti. A felnőttek átlagosan 16-szor veszenek levegőt percenként. A bolygónknak is van egyfajta "légzési" ciklusa, de éppen ellentétes irányú, azaz a szárazföldi növények és a vízben lévő planktonok is szén-dioxidot vesznek fel, és felszabadítják a számunkra létszükségletet jelentő oxigént.
Megtört a harmónia
Csakhogy nő a szén-dioxid és csökken az oxigén mennyisége, mert az emberek több szén-dioxidot engednek a levegőbe a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, mint amennyit a növények csökkenő populációja és a planktonok képesek lennének feldolgozni. Azaz felborult az egyensúly. A környezet leromlásának legtöbb jelensége ebből következik. Közeledünk ahhoz a fordulóponthoz , ahonnan már nem tudunk majd visszafordulni. A jeleket már Magyarországon is tapasztalni lehet.
Szélsőséges hőhullámok jelennek meg, megváltozik a betegséget hordozó rovarok élőhelyének kiterjedése, fokozódik a levegőszennyezés, egyre több az allergén, romlik a vízminőség és csökken a növényi tápanyagtartalom. Mindezek miatt egyre több az emelkedő hőmérséklettel összefüggő betegség, több a Lyme-kór, gyakrabban súlyosbodnak az asztmás megbetegedések , egyre szélesebb körben fordulnak elő a vízben terjedő betegségek, több a világon az alultáplált ember és a romló körülményeknek a mentális egészséget nézve is lehetnek következményei. A súlyosabb változások (emelkedő hőmérséklet, növekvő tengerszint, áradások, viharok, szárazságok stb.) arra késztethetik az embereket, hogy elhagyják az otthonukat. Akik így járnak sokkal nagyobb mértékben szembesülnek egészségi kihívásokkal, mint a többiek. Ezek a jelenségek nem csak a világ fejletlen régióiban figyelhetők meg. A szélsőséges időjárás például 2017-ban az Egyesült Államokban több mint egy millió embert kényszerített, hogy elhagyja az otthonát.
A jobb érthetőség kedvéért nézzük meg a mostani koronavírus-járvány kialakulásához vezető események sorozatát. A növekvő népesség miatt szűkülnek azok az erdőterületek, amelyek a potenciálisan veszélyes kórokozókat hordozó állatok életterei. A világon sokfelé jellemző az úgynevezett " bozóthús " fogyasztása, azaz a vadon élő állatok fogyasztása. A koronavírus esetében valószínűleg egy denevér és tobzoska találkozása kellett ahhoz a gyilkos mutációhoz , amely átugrott az emberre, és megfertőzte az egész világot természetesen a globális kereskedelem és turizmus útvonalait felhasználva. Éghajlatváltozás nélkül - ha a környezet egyensúlyi állapotban lenne - valószínűleg nem került volna sor arra a zoonotikus epizódra sem (a vírus állatról emberre való átugrására) amelynek az árát éppen most fizetjük.
Sok fertőző betegség esetében a terjedést elősegítő tényezők - így a rovarok földrajzi eloszlása és szaporodási időszakuk - az éghajlatváltozással átalakulnak. Egyre gyakoribb a Lyme-kór, illetve olyan betegségek tűnnek fel a szúnyogoknak köszönhetően Magyarországon is, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak, például a Nyugat-nílusi-láz .
Koronavírus és környezetszennyezés
A klímaváltozás a levegő minőségét is rontja különösen a városokban. Ha ezt kombináljuk más tényezőkkel, például a bozóttüzek vagy a nálunk igen elterjedt szándékos avarégetés füstjével és az fokozott allergéntermeléssel, akkor azok, akik tüdőbetegséggel élnek, több problémát fognak megtapasztalni. Az éghajlatváltozásnak a legkönnyebben azonosítható egészségi következményei az egyre szélsőségesebb időjárási események alatt vagy után bekövetkező sérülések. Nem csak hurrikánokról kell beszélnünk, Magyarországon is egyre gyakrabban fordulnak elő nagy viharok . Ezek hatással lehetnek az egészségügyi ellátásra is.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a gépjármű-közlekedésből származó rendkívül apró légszennyező részecskék (PM10) hatására jelentősen megnövekszik a légzőszervekben az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) mennyisége. Márpedig a koronavírusok a sejtek felszínén található ACE2-receptorokon keresztül jutnak be a sejtbe. Mivel korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a dohányzás következtében is megnövekszik az ACE-2 mennyisége a szervezetben, azt a következtetést lehet levonni, hogy nemcsak a közlekedési , hanem az egyéb eredetű PM10-szennyezettség is elősegíti a koronavírus-fertőzést, illetve súlyosbítja a betegség lefolyását.
Az országgyűlési képviselőknek minap küldött levelében a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ), az Európai Közegészségügyi Szövetség ( EPHA ) és a Levegő Munkacsoport azt kéri , hogy "fogjanak össze pártállástól függetlenül, és kezdeményezzék, hogy a kormány haladéktalanul hozzon intézkedéseket a légszennyezés jelentős csökkentésére, így segítve elő, hogy számottevően enyhíthetők legyenek a koronavírus-járvány esetleges második hullámának a következményei". Massay Kosubek-Zoltán, az EPHA "Tiszta Levegőt!" programjának kampányigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: negyvenmillió orvost, ápolót és más egészségügyi dolgozót képviselő 350 szervezet kéri már a világ döntéshozóit a légszennyezettség visszaszorítására a koronavírus-járvány súlyos következményeinek csökkentésére.
Közben az is kiderült, hogy egész Európában a városi lakosok egyértelmű többsége nem akarja, hogy a légszennyezés visszatérjen a Covid-19 előtti szintre, és a tiszta levegő védelme érdekében támogatja a közlekedésben a mélyreható változásokat a YouGov közvélemény-kutató cég 6 ország 21 városára kiterjedő felmérése szerint , amelynek eredményeit a napokban mutatták be.
Legjobban: