Van egy jó hír is abban a tanulmányban , amelyet az Amerikai Szívtársaság (AHA) Hypertension című folyóirata közölt: a magas vérnyomás szabályozása lelassítja a kognitív hanyatlás sebességét. A tanulmány kimutatta: nem számít, hány éves korban következik be a vérnyomás emelkedése.
"Kezdetben arra számítottunk, hogy a magas vérnyomás kognitív funkciókra gyakorolt negatív hatásai kritikusabbak lesznek, ha a magas vérnyomás fiatalabb korban kezdődik. De nem ez volt a helyzet" - közölte Dr. Sandhi M. Barreto vezető egészségügyi nyomozó az AHA hírportálja szerint.
Nem számít, hogy mennyi ideig maradt meg a magas vérnyomás
Barreto, a Minas Gerais Állami Egyetem orvosprofesszora csapatával több mint 7000 felnőtt vérnyomását és kognitív információit elemezte Brazíliában. Átlagos életkoruk 59 év volt, amikor a vizsgálat megkezdődött, és a résztvevőket átlagosan négy éven keresztül tesztelték a memória, a verbális folyékonyság és a végrehajtó funkció szempontjából, amely magában foglalta a figyelmet, a koncentrációt, illetve a gondolkodással és az érveléssel kapcsolatos egyéb tényezőket.
Azt találták, hogy azoknak, akik nem szedtek gyógyszert magas vérnyomásuk csökkentésére, gyorsabban esett a kognitív teljesítményük, mint azoké, akiknek nem volt magas a vérnyomásuk, vagy akiknek a vérnyomását gyógyszeres kezeléssel szabályozták. A csökkenés sebessége független volt attól, hogy mennyi ideig maradt meg a magas vérnyomás, vagy milyen életkorban diagnosztizálták. Még a kissé megemelkedett vérnyomást mutató prehypertenzióban szenvedőknél is gyorsabban csökkent a kognitív funkció, mint a normál tartományban lévő vérnyomás esetében. A szisztolés vérnyomás 121 és 139 Hgmm között vagy a diasztolés vérnyomás 81 és 89 Hgmm között, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása nélkül a középkorú és idősebb emberek körében felgyorsult kognitív teljesítmény csökkenéssel járt - szögezte le Barreto a kutatásukról szóló közleményben .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Eredményeink megerősítik az alacsonyabb vérnyomásszint fenntartásának szükségességét egész életen át. Összességében a megállapítások azt mutatják, hogy a kognitív funkciók megőrzése érdekében a magas vérnyomást meg kell előzni, diagnosztizálni kell és hatékonyan kezelni, bármilyen életkorú felnőttekről van szó" - mondta Barreto.
Kimutatták, hogy a krónikus magas vérnyomás, különösen a középkorúaknál hozzájárul a kognitív hanyatláshoz és a demencia kialakulásának kockázatához. A magas vérnyomásnak a későbbi élet kognitív funkciójára gyakorolt hatására azonban nem találtak igazán meggyőző bizonyítékokat. Dr. Philip B. Gorelick, a Northwestern Egyetem Orvostudományi karának érrendszeri neurológusa úgy véli, hogy a vérnyomás emelkedése károsíthatja az agynak a memória vagy más kognitív funkció szempontjából fontos területeit, illetve megváltoztathatja az agy receptorait, amelyek a normális kognitív működés fenntartásához szükségesek.
Egy másik, szintén az AHA által közölt tanulmány szerint az agy véráramlásának változását mérő teszt azt mutatja, hogy a magas vérnyomásban szenvedő embereknél nagyobb valószínűséggel gyengül a kommunikáció az agyi régiók között. A Hypertension folyóiratában bemutatott kutatás azt is megállapította, hogy az agykapcsolatokban megfigyelt kisebb problémák hatással vannak a memóriára és a végrehajtó funkcióra, illetve a tervezési készségekre, ami arra utal, hogy összefüggés van a magas vérnyomás és az agy finom károsodása között. Ez pedig a demencia korai előrejelzője.
"Köztudott, hogy a magas vérnyomás az Alzheimer-kór és az érrendszeri demencia fő kockázati tényezője. Ez a tanulmány segíthet megmagyarázni, miért" - mondta Dr. Giuseppe Lembo, a római Sapienza Egyetem angiokardioneurológiai és transzlációs orvoslás tanszékének vezető kutatója. Szerinte ugyanis a megfigyelt finom agyi változások előrejelezhetik a demencia és az érrendszer károsodása miatti kognitív hanyatlás egyre nagyobb esélyét.
Lassabban és gyengébben teljesítettek a kognitív teszteken
A tanulmány vezető szerzője, Lorenzo Carnevale 19 magas vérnyomású és 18 normál vérnyomású ember agyának képeit hasonlította össze. A képek funkcionális MRI -felvételek voltak, amelyek nyugalmi állapotban mérik a véráramlás apró változásait. A kutatók kognitív teszteket is adtak a résztvevőknek. A normál értékeket mutatókhoz képest a magas vérnyomásban szenvedők lassabban és gyengébben teljesítettek a kognitív teszteken, és agyképeik rendellenes összefüggéseket mutattak.
"A tanulmány érdekessége, hogy azt mutatja, a magas vérnyomásban szenvedők agya másképpen működik, mint azoké, akiknek nincs ilyen problémájuk" - jelentette ki Dr. Kristine Yaffe, a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) pszichiátria és neurológia professzora. Úgy véli, hogy az agyban bekövetkezett változások a gyengébb kognitív képességekkel járó bármilyen strukturális változás előtt jelentkeztek. "Lehet, hogy a változások már megvannak, de még nem látjuk őket. Vagy talán a folyamat elején megváltoznak a funkcionális kapcsolatok. Számomra az a különleges, hogy ilyen fiatalon látni lehet ezeket a változásokat" - emelte ki. A magas vérnyomásban érintettek átlagos életkora 55 év volt.
Yaffe, aki a magas vérnyomás kognitív funkcióra gyakorolt hatásáról szóló, 2016-os AHA tudományos nyilatkozatot író bizottság társelnöke volt, azt is elmondta, hogy ezeknek a megállapításoknak a kidolgozásához hosszabb időn át tartó, átfogóbb tanulmányra van szükség. "Látnunk kell, hogy rosszabbodik-e a kognitív funkció, ki tapasztalhat ilyet a legvalószínűbb módon, és ez mit jelent az (agyi) változások megjelenésének szempontjából. Ezekre a kérdésekre nem tudunk ilyen kis vizsgálattal válaszolni.
Ez is érdekelhet
"Egy másik megválaszolandó kérdés, hogy a vérnyomás gyógyszeres szabályozása megakadályozná-e az agy működésének változását. Össze kell hasonlítanunk a magas vérnyomásban szenvedőket azokkal, akiket soha nem kezeltek, valamint azokat, akiknek normális a vérnyomásuk. A tanulmány nem értelmezhető úgy, hogy mindenki, akinek magas a vérnyomása a demencia felé vezető úton jár. Az agy igen bonyolult. Az itt bemutatott kapcsolatokban vannak finom változások, de ez nem azt jelenti, hogy az agy nem működik. Lehet, hogy a következményeket más módon kompenzálja" - fejtette ki Yaffe professzor.
Legjobban: