A koleszterint a test a véráramban szállítja a lipoproteineknek nevezett fehérjék segítségével. Kétféle lipoprotein létezik: az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), amelyet néha "rossz" koleszterinnek neveznek, és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), amelyet "jó koleszterinnek" is hívnak. A magas LDL szint a szívbetegségek és a stroke fokozott kockázatával jár. Az LDL koleszterint szállít az artériákba, és ha az LDL szint megemelkedik, ez a koleszterin felhalmozódhat az erek falában és hozzájárulhat a plakkok kialakulásához.
A plakk-képződés, vagy az atherosclerosis végül az erek beszűkülését okozhatja, és visszafogja a szív körüli erekben a vér áramlását. Ez a koszorúér-betegség. Ha az erek elzáródnak, és így a vér nem jut el a szívbe vagy az agyba, annak mellkasi fájdalom (angina), szívroham vagy stroke a következménye. A HDL továbbviszi a koleszterint a májba, ahol az kikerül a keringésből és kiürül a szervezetből. Ily módon a HDL megakadályozhatja a plakk-képződést, megvédi az artériákat, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Általánosságban úgy vélik, hogy minél magasabb a jó koleszterin szintje, annál alacsonyabb a szívbetegség, az érrendszeri betegség és a stroke kockázata.
A rossz életmódnak megszenvedjük a hatását
Csakhogy a modern nyugati életforma és táplálkozás egyik következményeként a lakosság igen nagy részénél, akár egyharmadánál is az LDL (tehát a rossz koleszterin) szintje magasabb az egészségesnél . A magas LDL-szinttel élő betegeknek az orvosok az étkezés és az életmód megváltoztatását, illetve ha ez nem elegendő, a koleszterincsökkentő gyógyszerek szedését javasolják. Az LDL-szintjét ajánlatos a 130 mg/dl alá vinni olyan embereknél, akiknek nincs érelmeszesedésük vagy cukorbetegségük.
Ritka esetekben nagyon magas LDL-szint is előállhat egy örökletes genetikai betegség eredményeként, amelyet hiperkoleszterinémiának neveznek. Ez a rendellenesség csökkenti a máj képességét a felesleges koleszterin eltávolítására. A nagyon magas LDL-szint szívrohamhoz és stroke-hoz vezethet a fiatalabbak körében is, vagyis gyógyszerekre lehet szükség az érelmeszesedés és a szívbetegségek megelőzésére vagy kezelésére már a szokásosnál korábbi életkorban.
Talán mégsem egészen úgy van
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A közelmúltban azonban a kutatók egy csoportja vitatni kezdte a megnövekedett LDL és a szívbetegség közötti kapcsolatot. Azaz egy igazi orvosi dogmát akartak ledönteni. A Expert Review of Clinical Pharmacology folyóiratban megjelent cikkük már 2018-ban felvetette, hogy hibás az az elképzelés, miszerint a "rossz" LDL koleszterin szívbetegségeket okoz. A tanulmány szerzője, Uffe Ravnskov és munkatársai azt állították, hogy a koleszterin-hipotézis "megtévesztő statisztikákon, a sikertelen kísérletek kizárásán és számos ellentmondásos megfigyelés figyelmen kívül hagyásán alapul".
A szerzők azt is kijelentették, hogy a sztatin-kezelésnek, különösen akkor, ha elsődleges megelőzésként alkalmazzák, kétségesek az előnyei. Ugyanez a csoport korábban egy másik tanulmányt is közzétett a BMJ Open folyóiratban . Ebben áttekintették a közel 70 ezer emberre kiterjedő korábbi kutatásokat, és nem találtak semmilyen összefüggést a megemelkedett LDL és a szív- és érrendszeri betegség miatti idő előtti halálozás között a 60 évnél idősebbek körében. Sőt a tanulmány szerzője, Malcolm Kendrick arról számolt be, hogy azok (92 százalékuk), akiknek magas volt a koleszterinszintjük, hosszabb ideig éltek és kevesebb szívbetegségük volt.
"Mivel az idősebb, magas LDL-C szintű emberek olyan hosszú vagy hosszabb ideig élnek, mint az alacsony LDL-C szintűek, elemzésünk okot ad arra, hogy megkérdőjelezzük a koleszterin-hipotézis érvényességét" - írta Ravnskov, a svédországi Lund Egyetem nefrológus kutatója.
A szerzők abban is hisznek, hogy tanulmányuk nyomán sürgetővé vált a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére vonatkozó iránymutatások újraértékelése, "különösen azért, mert a sztatinkezelés előnyeit túlgondolják" - jegyzeték meg.
A tanulmány társszerzője, Sherif Sultan, a University of Ireland kutatója a koleszterint a test "legfontosabb" molekulái közé sorolja, és azt állítja, hogy ez a vegyület megakadályozza a fertőzést, a rákot, az izomfájdalmakat az idősek körében. "A koleszterinszint csökkentése , elsődleges kardiovaszkuláris megelőzést szolgáló gyógyszerekkel, a 60 évnél idősebbeknél az idő és az erőforrások pazarlása, míg az életmód megváltoztatása az egyetlen fontos módszer a jó életminőség elérésére" - fejtegette Ravnskov, azt is hozzátéve, hogy nincs ok az emelkedett LDL csökkentésére.
A kritika kritikája is lesújtó
A tanulmány egyáltalán nem talált lelkes fogadtatásra. Colin Baigent, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa szerint például az elemzésnek "súlyos hiányosságai vannak, következésképpen teljesen rossz következtetésre jutott" - idézi a kritikát a New-Medical.net orvosi hírportál.
A Sheffieldi Egyetem kardiológusa, Tim Chico szintén szkeptikus. Szerint egy randomizált vizsgálat, ahol egyes betegek koleszterinszint-csökkentő gyógyszert, mások placebót kapnak, meggyőzőbbek lennének. Azt mondta, hogy ilyen vizsgálatokat már korábban végeztek, és bebizonyították, hogy a koleszterinszint gyógyszeres csökkentése mérsékli az idősek szívbetegségeinek kockázatát. "Úgy vélem, hogy ez sokkal erősebb érv, mint a jelenlegi tanulmány adatai."
A Brit Szív Alapítvány (BHF) szintén megkérdőjelezte a kutatást, és hangsúlyozta, hogy a magas LDL és az időskorúak halálozása közötti összefüggést nehezebben lehet felismerni, mivel az emberek öregedésével több tényező befolyásolja az egészséget. A BHF szóvivője akkurátusan fogalmazta meg ellenvetésüket . "Semmi sincs ebben a tanulmányban, ami alátámasztaná a szerzők állítását, hogy az áttekintett kutatások megkérdőjeleznék azt az elképzelést, amely szerint az LDL-koleszterin az egyik fő oka a szívbetegségeknek, illetve az idősek LDL-csökkentéséről szóló útmutatót felül kellene vizsgálni."
Ezzel a dogmadöntési kísérletet eredménytelennek is nyilváníthatnánk, csakhogy a történetnek még nincs vége. Könnyen lehet ugyanis, hogy mindkét vitázó fél téved. Az Ohio Egyetemen végzett új kutatások ugyanis azt mutatják, hogy az LDL-nek, a rossz koleszterinnek csak egy bizonyos alosztálya az, amely igazán jó előrejelzője a potenciális szívrohamnak. Pusztán az LDL jelenléte nem mutat ilyen összefüggést a legtöbb esetben.
Nem elég csak az LDL-t vizsgálni
Annak ellenére, hogy az LDL jelenlétét a szívroham vagy koszorúér betegség potenciális kockázati mutatójának tekintik, tanulmányok mégis igazolták, hogy a szívrohamban szenvedő betegek körülbelül 75 százalékánál kimutatható olyanfajta magas koleszterinszint, amely nem kapcsolódik az esemény magas kockázatához. Az Ohio Egyetemen professzora, Tadeusz Malinski és Jiangzhou Hua, az egyetem nanomedicina laboratóriumának kutatója kimutatta, hogy az LDL-t alkotó három alosztály közül csak az egyik okoz jelentős károkat.
"Tanulmányaink meg tudják magyarázni, hogy az esetek háromnegyedében miért rossz és veszélyesen félrevezető a teljes 'rossz' koleszterin és a szívroham kockázata közötti összefüggés felállítása. Az erre vonatkozó irányelvek súlyosan alábecsülik az LDL koleszterin káros hatásait, különösen azokban az esetekben, amikor a B alosztály aránya a teljes LDL-ben magas, legalább 50 százalék" - mondta Malinski a Sciencedaily tudományos hírportál szerint.
Az ohiói kutatók nanoszenzorokkal mérték a nitrogén-monoxid és a peroxinitrit koncentrációját az LDL-alosztályok által stimulált endotéliumban . Az eredményeikről az International Journal of Nanomedicine folyóiratban számoltak be. Megállapították, hogy az LDL B alosztálya károsítja a leginkább az endotél funkciót, és járulhat hozzá a legnagyobb mértékben az érelmeszesedés kialakulásához. Ezért az atherosclerosis és a szívroham kockázatának diagnosztizálására nem a teljes LDL koleszterin mennyiségét kell figyelni, hanem inkább a B alosztály koncentrációját kell viszonyítani a másik kettőhöz, az A és az I alosztályhoz.
Ez is érdekelhet
Ezek alapán leginkább két dolog állítható a rossz koleszterin körüli vita tanulságaként. Az egyik, hogy az LDL - hacsak az egyik alosztálya által is, de - minden bizonnyal rossz, azaz igyekezzünk megfelelő étkezéssel és életmóddal elérni, hogy ne emelkedjen túl magasra. Másrészt még mindig nincs ahhoz elég információnk, hogy ítéletet mondjuk a koleszterin szerepéről, legalábbis a keringési betegségeket illetően.
Legjobban: