Nemrégiben három olyan tanulmány is megjelent, amely az immunrendszer kialakulásának folyamatát elemezte, beleértve a születés utáni sorsdöntő napok eseményeit is, amikor az immunrendszer először szembesül számos, a külvilágból érkező fenyegetéssel - írja a Scientific American tudományos magazin.
Európai kutatók tavaly végezték el 100 (felerészben koraszülött) csecsemő immunrendszerének elemzését a születés után 1-12 héttel. A Nature Communications folyóiratban minap megjelent tanulmányban pedig egy nemzetközi kutatói konzorcium arról a vizsgálatról számolt be, hogy az egészséges immunrendszer fejlődésének alapszálát igyekezett feltárni, megvizsgálva, mely gének, fehérjék és immunsejtek aktívak egy újszülött életének első hét napján. "Az élet első hetében hatalmas molekuláris változások zajlanak" - jelentette ki Ofer Levy, a Bostoni Gyermekkórház precíziós vakcinaprogramjának igazgatója.
Mindkét tanulmány - és egy harmadik, amely a felnőttek immunrendszert vizsgálja - annak a növekvő erőfeszítésnek a része - idézi a Scientific American tudományos magazin Petter Brodin gyermekgyógyászt, a stockholmi Karolinska Intézet kutatóját -, hogy a rendszer darabjait ne csak egyesével értsük meg, hanem azt is, hogyan illeszkednek egymáshoz. "Az immunrendszer annyira összetett, annyi mozgó alkatrész van benne, hogyha csak a sejtek vagy fehérjék egyik típusára összpontosítunk, nem fogjuk látni például, hogyan is működik egy betegnél egy adott pillanatban" - tette hozzá a svéd tudós, aki az említett európai tanulmány vezető szerzője volt.
Valami drasztikus történik
Brodin meglepődött amikor a saját vizsgálatai azt mutatták, hogy a csecsemők immunrendszere hasonló módon reagál a születésre, függetlenül attól, hogy teljesen kifejletten jön világra a magzat vagy koraszülötten. "Valami drasztikus történik, amikor a gyermek először találkozik a környezettel" - jegyezte meg. Kutatásai szerint a baktériumok gyorsan belakják az újszülöttek emésztési traktusát, bőrét és tüdejét. Úgy gondolják, hogy ez a folyamat azonnal lezajlik a születés után, ami megmagyarázza, hogy a gyerekeknél hasonló reakciók figyelhetők meg, mert a mikrobák mindannyiukat kolonizálták . Több kutatás kell annak megállapítására, hogy az egyes jellemzőket mutató újszülöttek hogyan fejlődnek a későbbiekben.
Ofer Levy, a Harvard orvosprofesszora és nemzetközi csoportja 30 újszülött vérmintáit hasonlította össze a nyugat-afrikai Gambiában. Hatalmas mennyiségű adatot szereztek minden gyermekről mindössze egy milliliter vérből, ami néhány évvel ezelőtt még lehetetlen lett volna. Bár az újszülöttek sokféle eltérést mutattak a gén-, immun- és metabolikus aktivitás mértékében, de a csapatot meglepetésként érte, hogy voltak alapvetően közös jellemzői annak, ahogy a csecsemők genetikai és immunrendszeri aktivitása a születés utáni első héten megváltozott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az életkor meghatározza a változásokat
A harmadik közelmúltban végzett kutatás során a felnőttkori immunrendszert elemezték stanfordi és izraeli tudósok, akik több mint kilenc évet töltöttek el 135 különböző korú személy immunrendszerének vizsgálatával. A Nature Medicine-ben megjelent tanulmány szerint bár minden felnőtt immunrendszere más, az életkorral kapcsolatos változások egy közös pályán haladnak. "Mintha mindenki ugyanarra a helyre tartana, de különböző sebességgel" - mondta Shai Shen-Orr, az izraeli Technion Intézet rendszerimmunológiai laborjának vezetője.
A kutató és munkatársai ezt az információt használják az immunrendszer klinikai mérésére, amely elmondhatja a betegeknek, hogy szervezetük védekezése megfelelően működik-e. Ez az eljárás hasonló ahhoz, ahogy a koleszterinszint és a vérnyomás mérésével a szív- és érrendszeri egészséget értékelik. Az adatok segíthetnek az olyan személyek azonosításában is, akiknek például nem nyújt hasznot az influenza elleni védőoltás, de potenciálisan referenciapontként szolgálhat az életmódváltozások vagy az immunológiai öregedés lassítását célzó gyógyszerek számára is. Az érdeklődés az immunrendszer működése iránt azért egyre felfokozottabb, mert az elmúlt hat-nyolc év során az orvosok rájöttek, hogy az emberi immunrendszer összetettségének megértése áll a következő közegészségügyi forradalom középpontjában.
Legjobban: