Alan Castel, a UCLA pszichológia professzora a témát elemző, nemrégiben megjelent könyvében egy 1979-es harvardi tanulmányt idéz, amelyben Ellen Langer szociálpszichológus a 70-es és 80-as éveikben járó férfiakat invitált meg egyhetes elvonulásra egy motelbe, amelyet úgy alakítottak át, minta akkor csöppent volna oda 1959-ből. A hely díszletei, az ott játszott zenék és minden lehetséges hatás a 20 évvel korábbi állapotot idézte. A férfiak, akik mindegyike a családja gondozására szorult, a hét végéig függetlenebbé váltak, jelentős javulást értek el a hallásukban, az emlékezetükben, a fizikai erejükben, és jobban teljesítettek az intelligenciateszteken. Néhányan még tojáslabda-passzolgatásban is részt vettek. Egyik csoportjuk, amelynek azt mondták, hogy viselkedjen úgy, mintha 20 évvel fiatalabb lenne, nagyobb rugalmasságot mutatott, sőt fiatalabbnak is látszott a megfigyelők szerint, akiknek a hét elején és végén róluk készült fényképeket megmutatták - írja a Medical Express .
Egy másik tanulmányban a kutatók katolikus apácák naplóinak tartalmát elemezték (az első bejegyzések a 1930-as és 1940-es években keletkeztek, amikor a 20-as éveikben jártak), és a boldogságuk szintjét igyekeztek a naplók alapján értékelni. Több mint 50 évvel későbbre tekintve a kutatók megállapíthatták, hogy a legvidámabb apácák 75 százaléka túlélte a 80 éves kort, míg a legkevésbé boldogoknak csak a 40 százaléka érte el ezt a határt. A legboldogabb nővérek 10 évvel éltek tovább, mint a legkevésbé boldogok. Castel szerint a boldogság négy-tíz évvel növeli meg az élettartamunkat a közelmúltban végzett vizsgálatok tanúsága alapján, és ezek a pluszévek is valószínűleg boldogságban fognak eltelni. A sikeres öregedés magában foglalja a produktivitás fenntartását, a szellemi fittséget és az értelmes célokat követő életet.
Tippek a hosszú élethez
A gyaloglás vagy más testmozgás valószínűleg a legjobb módszer az agy és a test egészségének konzerválására. Ezzel ma már minden biológus és orvos egyetért, hiszen számos kutatás és vizsgálat bizonyította. Például egy idősebbekkel készült 2010-es kiterjedt tanulmány, amelynek résztvevőit véletlenszerűen két csoportba osztották. Az egyik tagjai hetente háromszor 40 percet gyalogoltak , a másik társaság ugyanennyi időt töltött nyújtásgyakorlatokkal. Hat hónap és egy év múlva is megmérték a két csoport teljesítményét, és a gyaloglók mindkétszer felülmúlták a kognitív teszteken a nyújtással tréningezőket. Kiderült azonban, hogy a túl sok futás viszont ízületi fájdalmat és sérüléseket okozhat.
Volt még egy további hatás. Akik napi 40 percet futottak hetente háromszor, egy év alatt 2 százalékkal növelték hippokampuszuk (a memória működésében fontos agyi terület) térfogatát. Castel szerint ez azért érdekes, mert a hippokampusz térfogata évente körülbelül 1 százalékkal csökken 50 éves kor felett. A futás - és a gyaloglás - azonban, úgy tűnik, visszafordítja az öregedés hatásait - állapította meg a kutató.
Az idősebb embereknél számos esetben okoz problémát az egyensúlyvesztés és az elesés. Ezért az egyensúlyi gyakorlatok is fontosak, mert megakadályozzák az eséseket, mivel pedig a séta is egyfajta egyensúlyi gyakorlat, az idősebbek számára ez a legfontosabb tréningforma. Egy 2014-es brit tanulmány pedig megállapította, hogy azoknál, akik egy székről képesek felállni, majd visszaülni több mint 30 alkalommal egy perc alatt, kevésbé valószínű a demencia kialakulása, és valószínűbb, hogy hosszabb ideig élnek, mint akik nem képesek erre. Hasznos egyensúlyi gyakorlat a 60 másodpercig tartó féllábon állás is nyitott szemmel, majd ugyanez a másik lábon is. Akik ebben rosszul teljesítenek, a tanulmány szerint nagyobb kockázattal rendelkeznek a stroke-ra és a demenciára.
Jól szórakozni, jól aludni
Nemcsak a séta, hanem az alvás is értékes "ingyengyógyszer". A vizsgálatok ugyanis kimutatták az összefüggést az álmatlanság és a demencia kezdete között. Ezzel szemben akik egynél több nyelven beszélnek, a demencia kialakulásának alacsony kockázatával számolhatnak, mert ez a két- vagy többnyelvűség öt évig is képes ellensúlyozni a szellemi hanyatlást - írja Castel. Egy tanulmány szerint pedig 75 és 85 év között az olvasás, a társasjátékok, a hangszeres zenélés és a tánc csökkenti a demenssé válás esélyét azokhoz képest, akik nem folytatnak ilyen tevékenységeket. A kutató szerint az egész életen át tartó olvasás, különösen idősebb korban, az egyik titka lehet a mentális képességek megőrzésének.
Ha valaki tehát jó állapotban akarja tartani a testét, akkor használja! És ugyanez igaz az elmére is. De ez még kevés: fontos a társadalmi kapcsolatok ápolása is, mert a magány hatalmas mentális rombolásra képes. A memóriagyakorlatok szintén sokat segítenek. Soha nem késő az iskoláskorunkban elbliccelt memóriagyakorlatokat bepótolni, arról nem is beszélve, hogy a jó időben elmondott, jól hangzó és pontos idézetek vagy versek a társas érintkezésben is mindig elismerést hoznak. Hiszen annak legbiztosabb jele, hogy sikerül háttérbe szorítani az öregedést, alighanem az, ha a többi ember igényli a társaságunkat.