A Gasztroenterológiai Világszervezet készített egy tanulmányt arról, hogy az egyes országokban és régiókban a helyi étkezési szokások vajon mennyire járulnak hozzá az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulásához. Meglepetésükre azt az eredményt kapták , hogy lakóhelytől, étrendtől és étkezési kultúrától függetlenül a betegség mindenütt megjelenik, és az emberek ugyanúgy reagálnak rá: például elkerülnek bizonyos károsnak vélt ételeket, illetve hajlamosak felülni különféle tévhiteknek. (Lehetséges, hogy kialakulásában az ételintolerancia is szerepet játszik.) Azaz nem az ételek okoznak IBS-t, hanem az IBS befolyásolja az érintettek étkezési szokásait - derült ki az UEG Week Virtual 2020 konferencián bemutatott tanulmányból.
Most a svéd szakemberek nem a lakóhelyet, hanem a fiatal életkort tették meg a vizsgálatok sarokpontjává. A göteborgi egyetemen és a stockholmi Karolinska Intézetben végzett kutatás 2770 gyermek egészségi állapotát elemezte születésüktől 16 éves korukig. Azt találták, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek 12 évesen asztmájuk volt, majdnem kétszer akkora valószínűséggel alakul 16 éves korukra IBS. Az IBS-ben szenvedő 16 évesek csaknem fele 12 évesen számolt be először élelmiszer-túlérzékenységről (szemben a nem IBS-es 16 évesek 29,2 százalékával). A kutatás azt is kimutatta, hogy az asztma , az élelmiszer-túlérzékenység és az ekcéma mind az IBS fokozott kockázatával jártak 16 évesen.
Új gyógyítási módszerek jöhetnek
A népesség alapú kohorszvizsgálatot Jessica Sjölund, a Göteborgi Egyetem Orvostudományi Intézetének kutatója vezette. "A tanulmányban feltárt összefüggések arra utalnak, hogy közös patofiziológiája van a gyakori allergiával kapcsolatos betegségeknek és a serdülők irritábilis bél szindrómájának. Azt eddig is tudtuk, hogy az allergia és az immunrendszer szabálytalansága szerepet játszik az irritábilis bél szindróma és az allergiás betegségek kialakulásában" - magyarázta Sjölund. Szerinte a most feltárt összefüggés megnyithatja a serdülőkori IBS új kezelési módszereinek kidolgozását, amelyek az alacsony fokú gyulladásos folyamatokat célozzák meg ezekben az allergiával összefüggő betegségekben.
A vizsgálatok során a gyermekeket és a szülőket arra kérték, hogy töltsenek ki egy kérdőívet az asztmáról, az allergiás nátháról, az ekcémáról és az ételekkel szembeni túlérzékenységről 1, 2, 4, 8, 12 és 16 éves korban. A válaszok alapján, amelyek a gyermekkori gyomor-bélrendszeri tünetekről szóltak, lehetővé vált a résztvevők IBS, funkcionális hasi fájdalom és funkcionális diszpepszia csoportokba sorolása.
A leggyakoribb emésztőrendszeri probléma
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az IBS tízből több mint egy embert érint, és ez a leggyakoribb funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség. Rendkívül erősen korlátozhatják az érintettek életét a hasi görcsök, a puffadás , a hasmenés vagy a székrekedés . Gyakran nehézségekbe ütközik a funkcionális gyomor-bélrendszeri betegségek, például az IBS diagnosztizálása, és az IBS vagy székrekedés tüneteivel küszködő három ember közül csak egy fordul orvoshoz. Hans Törnblom, Európa egyik vezető IBS-szakértője, aki maga is részt vett a kutatásban, megjegyezte: "annak ellenére, hogy a funkcionális emésztőrendszeri rendellenességek gyakoriak, sok beteget sajnos negatívan megbélyegeznek. Az a tény, hogy sok IBS-ben szenvedő nem fordul orvoshoz, és ezért nem is jut megfelelő tanácsokhoz, komoly aggodalomra ad okot. Az ellátás javítása mellett erőforrásokat kell fordítani az IBS-sel és hasonló betegségekkel küzdők mindennapi életének javítására, továbbá pszichológiai és érzelmi támogatást kell nyújtani nekik, hogy könnyebben forduljanak orvoshoz."
Ez is érdekelhet
Az IBS bármilyen életkorban jelentkezhet, de gyakran már 35 éves kor alatt kialakul, vagy - miként a svéd kutatás is igazolja - akár már kamaszkorban. Ám idősebb korban sem ritka. A betegségtől nagyon nehéz megszabadulni, egész életen át fennmaradó problémát jelent. Habár az IBS-sel járó panaszok meglehetősen kellemetlenek, a rendellenesség általában nem jár súlyosabb szövődményekkel. A panaszok intenzitása személyenként igen eltérő lehet. A betegség miatt érzett szégyen mellett részben ez az oka, hogy sokan inkább elviselik valahogy, de nem fordulnak orvoshoz. Valószínűleg ez a leggyakoribb bélműködési zavar, amely Magyarországon százezreket vagy talán milliónyi embert is érint . A nők körében a betegség gyakrabban fordul elő, az OTSZ online információi szerint az orvoshoz forduló betegek 75 százaléka nő.
Legjobban: