Magyarországon évente 33 ezer ember hal meg valamilyen rákban , azaz ennyi embert nem sikerült kigyógyítani a hagyományos vagy jelenleg rendelkezésre álló módszerekkel. Ezek egyike a kemoterápia , amely rendkívül ellentmondásos kezelés. Annak érdekében ugyanis, hogy a beteg túlélje a daganat rombolását, az egész szervezetét megmérgezik, ami nagyon kellemetlen mellékhatásokkal járhat. Nem véletlenül folyik tehát annyi kutatás más eljárások kifejlesztésére, például az immunrendszer aktiválására, amely saját maga pusztíthatja el a tumorokat, ha képes felismerni bennük az ellenséget. Ezért a kezeléseket a daganatok molekuláris elemzése alapján az egyes betegekre szabják.
E módszerek egyre inkább kiszoríthatják a hagyományos kemoterápiát. Ugyanakkor jelenleg még mindig a kemoterápia a lehatékonyabb széles körben elérhető eszköz a rák ellen. Ezért nem biztos, hogy le kellene mondanunk róla teljesen. S úgy tűnik egy friss kutatás tanulságai szerint, hogy a rettegett kemó barátságosabbá tehető, miközben a hatékonysága, gyógyító ereje a sokszorosára emelkedhet.
A módszer azon az elképzelésen alapult, hogy a daganatok maguk invitálják meg a zsírokat, amelyeket hasznosnak érzékelhetnek a növekedésükhöz. Amikor a zsírhoz kapcsolt gyógyszer bejut a célterületre és aktiválódik, azonnal elnyomja a tumornövekedést. A most bemutatott megoldás alacsonyabb toxicitású, mint az eddigi kemoterápiás készítmények, következésképpen kevesebb mellékhatással is jár. A North Western University professzora, Nathan Gianneschi - akit a Futurity magazin idézett - a metódusról kifejtette: "olyan ez, mint egy trójai faló. Úgy néz ki, mint egy szép kis zsírsav, tehát a tumor receptorai látják és behívják. Amikor elkezdik a gyógyszert megemészteni, az megöli a tumorsejteket".
Fedett kemoterápia
A célzási rendszer fejlesztéséhez Gianneschi és csapata egy hosszú láncú zsírsavat tervezett, amelynek mindkét végén két kötőhely található, ezzel képes kapcsolódni a gyógyszerekhez. A zsírsavat és a ráakasztott hatóanyagot ezután elrejtik emberi szérumalbuminban (HSA), amely a különféle molekulákat, beleértve a zsírokat is, széthordja az egész testben.
A test sejtreceptorai felismerik a HSA által szállított zsírokat és fehérjéket, ezért beengedik őket. A gyorsan növekvő és éhes rákos sejtek sokkal gyorsabban fogyasztják a tápanyagokat, mint a normál sejtek. Amikor a rákos sejtek ráharapnak a csalira és metabolizálják a rejtett gyógyszert, elpusztulnak. "Olyan, mintha a zsírsav mindkét végén volna egy kéz: az egyik megragadhatja a gyógyszereket, a másik pedig a fehérjéket. Az ötlet szerint a hatóanyagokat úgy álcázzuk, hogy azok bejuthassanak a sejtekbe, a test pedig örömmel elszállítja őket mindenhová" - fejtette ki Gianneschi.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Több gyógyszer, kevesebb mellékhatás
A tanulmányban a kutatók a gyógyszeradagoló rendszert egy közismert és a hatóságok által jóváhagyott kemoterápiás anyag, a paklitaxel bevitelére próbálták ki daganatos kisállatokban. A zsírnak álcázott gyógyszert háromféle rákra (csont, hasnyálmirigy és vastagbél) is tesztelték, és mindegyiknél teljes mértékben felszámolta a tumorokat. Még ennél is jobb, hogy a kutatók a paklitaxel adagját 20-szorosára tudják növelni a rendszerükkel, összehasonlítva két másik paklitaxel-alapú gyógyszerrel. De még ilyen nagy mennyiségben is a Gianneschi-csapat megoldásával a drog 17-szer biztonságosabb volt a kontrollként használt megoldásokhoz képest.
"Az általánosan használt kismolekulájú gyógyszerek bejutnak a daganatokba, de más sejtekbe is. Mérgezőek a daganatokra, de az emberekre is. Ezért ezeknek a gyógyszereknek általában szörnyű mellékhatásaik vannak. Az a célunk, hogy növeljük a daganatba jutó hatóanyag mennyiségét más sejtekhez és szövetekhez viszonyítva. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy sokkal nagyobb mennyiségeket adagoljunk mellékhatások nélkül, miközben a daganatokat gyorsabban megöljük." - mondta a professzor.
Ez is érdekelhet
A tanulmány az Amerikai Vegyészet Társaság folyóiratában jelent meg.
Legjobban: